Portfolio • 2016. július 14. 14:30
Ha a munkanélkülieket és a közmunkásokat együtt tekintjük a munkaerő-kínálatnak ma Magyarországon, papíron több mint 13 álláskereső jut egy álláshelyre a versenyszférában. A matek elsőre remekül kijön, ennek ellenére érezhetően munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.
Valamivel több, mint 36 ezer álláshely állt betöltetlenül 2016 elején a versenyszektorban Magyarországon, miközben a munkanélküliek száma 270 ezer főre rúgott és további 210 ezer embert az állami közmunkaprogramokban foglalkoztattak - vagyis több mint 13 álláskereső jut papíron egy szabad pozícióra a versenyszférában.
Máshol a kereslet, máshol a kínálat
Az üres álláshelyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban található, miközben az itteni munkanélküliek csupán a negyedét teszik ki az összes állástalannak az országban. A központi régióban kevesebb, mint 4 munkanélküli jut egy szabad álláshelyre, míg ha a közmunkásokat is beleszámítjuk a munkaerő-kínálatba, kevesebb, mint 5. Az ország hét régiója közül itt a legalacsonyabb a munkaerő-kínálat a kereslet arányában, de Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon sem sokkal jobb a helyzet.
A munkaerő-kereslet arányában a legnagyobb kínálat az észak-alföldi régióban van, ahol 22 munkanélküli jut egy szabad pozícióra, míg közmunkásokkal együtt vége majdnem kétszer ennyi. Emellett Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon is van még munkaerő-tartalék.
A számok szerint tehát van még bevonható munkaerő az országban, azonban ennek legnagyobb része nem ott él, ahol a leginkább, vagyis a legnagyobb számban szükség volna rá.
Ez a probléma áthidalható lenne, ha a magyar munkaerő földrajzi mobilitása nem lenne ilyen alacsony, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy igen alacsony a költözési hajlandóság. Ahogyan azt Vég Ottó, az Adecco Magyarország vezetője is nem rég elmondta a Portfolio-nak: nagyon jó ajánlatok kellenek ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen hátrahagyni a családját, az addigi életét, és átköltözzön az ország másik felébe munkát vállalni. Ráadásul mindez a munkáltatókra is többletterheket ró, amit nem feltétlenül tudnak, vagy szeretnének kifizetni.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nagyon sok a képzetlen
A munkaerő-piaci súrlódások persze nem csak a földrajzi különbségekből fakadnak. Ahogy fent már említettük, Magyarország hét régiójából négyben még mindig nagy a munkaerő-kínálat (avagy a munkanélküliség) - ez pedig pontosan az a négy régió, ami az EU 27 régiójának legszegényebb 20-as listáján is szerepel.
A hátrányos helyzetben lévő területeken pedig jellemzően alacsonyabb a népesség képzettsége. Arról nem beszélve, hogy az álláskeresők, illetve munkanélküliek számottevő része valószínűsíthető, hogy korábban passzív ellátásokból élt, és a munka törvénykönyvének szigorítása és a szociális ellátások visszafogása után kényszerült csak kilépni a munkaerőpiacra, lényegében nulla munkatapasztalattal.
A munkaerő-tartalék nagy része tehát alacsonyan képzett: a munkanélküliek és a közmunkások 480 ezres együttes táborából az emberek 42 százaléka legfeljebb a 8 általános iskolát járta ki, míg 29 százalékuknak érettségi nélküli középfokú végzettsége van (szakiskolai, szakmunkás). Mindez azt jelenti, hogy a munkaerő-kínálat kevesebb, mint harmada rendelkezik legalább érettségivel.