Portfolio • 2015. december 7. 14:00
Bár tovább nőtt az egy főre jutó jövedelmek összege Magyarországon, az életszínvonal nem minden társadalmi réteg esetében javult ugyanúgy. Tavaly a középosztály és az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a legnagyobb ütemben, ugyanakkor 2010 óta a felső egymillió jövedelme bővült a legjobban, konkrétan négyszer olyan gyorsan, mint az alsó egymillió emberé - írja a Portfolio.
A héten jelent meg a KSH háztartások életszínvonalát vizsgáló legfrissebb tanulmánya a 2014-es évre vonatkozóan. Ebben az életszínvonalat a háztartásokban egy főre jutó jövedelem alakulása alapján követhetjük, ami tehát nem csak a munkavállalókat, hanem a teljes népességet magában foglalja. A jövedelmek pedig három forrásból erednek: munkajövedelemből, társadalmi jövedelemből (nyugdíjak, illetve egyéb állami transzferek) és egyéb jövedelmek.
Emelkedik az átlagos életszínvonal
Magyarországon az egy főre jutó nettó reáljövedelmek az elmúlt egy évtizedben viszonylag hullámzóan alakultak, amiben a pénzügyi válság is közrejátszott, azonban 2013 óta elmondhatjuk, hogy a számok szerint ismét javul az életszínvonal.
Hogyan oszlik meg a jövedelem a társadalomban?
2014-ben évente nettó 1 millió 100 ezer, vagyis nagyjából havi nettó 92 ezer forint jövedelem jutott egy főre az országban átlagosan. Az átlag persze nem sok mindent árul el a jövedelmek eloszlásáról, illetve az egyenlőtlenségek csökkenéséről/növekedéséről. Hogy ezt megtudjuk, a KSH jövedelem szerint tizedekre osztja a lakosságot, úgy, hogy hozzávetőlegesen minden tizedben ugyanakkora legyen a létszám. Így mondható, hogy az alsó tizedbe tartozók a legszegényebb egy millió, míg a felső tized a leggazdagabb egymillió magyart képviselik.
Ha így nézzük a jövedelmek alakulását, láthatjuk, hogy továbbra is óriási a különbség a két szélső tized között. A legalsó kategóriába tartozók évi nettó 317 ezer/havi nettó 26 ezer forint jövedelem jut egy főre, miközben a legfelsőben évi 2 millió 600 ezer/havi 220 ezer forint, vagyis több mint nyolcszoros a különbség. Pozitívum ugyanakkor, hogy a különbség valamivel csökkent a 2013-as csúcshoz képest.
Alapvetően a középső jövedelmi osztályok egy főre jutó bevétele között a legkisebb az eltérés, míg a legfelső és az alatti 9. tized között a legnagyobb - ez a korábbi években is így volt. Azonban ezek a különbségek nem csökkennek, hanem továbbra is emelkednek. 2014-ben a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók nettó átlagjövedelme 64 százalékkal volt magasabb, mint az alatta lévő tizedben. Ugyanez az arány 2007-ben még "csak" 55 százalék volt, míg 2010-ben 58 százalék.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Régiós különbségek
Az ország hét régiója közül továbbra is a fővárost is felölelő közép-magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt évente nettó 1 millió 254 ezer/havi 105 ezer forint jutott egy emberre tavaly. Eközben a legszegényebb régió is ugyanaz maradt: Észak-Alföldön évi nettó 910 ezer/havi 76 ezer forint jut átlagosan egy emberre. A többi régió helye viszont változott a ranglistán.
A legszembetűnőbb életszínvonal-növekedést az ország nyugati felében tapasztalhattuk 2010 és 2014 között. Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon ez alatt a négy év alatt negyedével nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem összege, míg Közép-Dunántúlon ötödével.
Összességében tehát, bár 2013 és 2014 között arányaiban az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a leginkább, több év átlagában nem ilyen kedvező a helyzet, az elmúlt években az alsó társadalmi rétegek jövedelme alig-alig bővült. Így az alsó jövedelmi rétegbe még mindig jóval többen tartoznak, mint 2010 előtt, miközben a felső, felső-középosztályba tartozók súlya számottevően nagyobb lett. A középosztály pedig jelentősen leszűkült: volt, akik feljebb kerültek, és voltak, akik lejjebb csúsztak.