Pénzcentrum • 2014. április 6. 06:06
A szavazókörök vasárnap reggel 6 órakor nyitnak és este 7 óráig várják a választópolgárokat. Az új választási törvény 2011-es elfogadása óta először szavazunk az új választási rendszer szerint.
Ezek a legfontosabb tudnivalók!
- A magyarországi szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és este 7 óráig várják a választópolgárokat.
- A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.
- A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját.
- A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapo(ka)t, az átvételt aláírással igazolja.
- A nem hivatalos - 95 százalék körüli feldolgozottságú - eredményekről várhatóan a hajnali órákban adnak tájékoztatást a választási szervek.
Fontos változások az idei évtől!
A Parlament 2011 decemberében fogadta el az új választási törvényt, ami több helyen alapjaiban írta át a választási rendszert. Emellett a kormánypártok támogatásával módosultak egyes egyéni választókerületek határai.
Az új választási törvény alapvetően érintette a mandátumok számát és azok számítási módját is:
- Kisebb Parlament. Az eddigi 386 fős Országgyűlés 199 főre olvad.
- Egyfordulós választások. A korábbi két forduló helyett egy forduló alatt lebonyolítják a választásokat.
- A 199 képviselőből 106-an egyéni választókörzetekből juthatnak be, míg a fennmaradó helyek sorsát a listás, az egyéni jelöltekre adott töredék-, valamint a kisebbségi listás szavazatok döntik el.
- A korábbihoz képest tehát növekedett az egyéni mandátumok aránya az összes parlamenti helyhez képest (most 106/199 vs. 176/386).
- Az egyéni mandátum megszerzéséhez most már elég relatív többséget szerezni (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül ki győztesen), szemben a korábbi abszolút többségi elvvel.
- Az előző rendszerhez képest újítás az is, hogy mostantól az egyéniben győztes jelölt is visz töredékszavazatokat a listára. Ez pedig a korábbi rendszerhez képest mindenképpen a relatív győztest segíti, vagyis az egyéni jelöltre leadott voks súlya sokkal nagyobb lett a korábbi rendszerhez képest.
- Pártlistáról legfeljebb 93 képviselő juthat be a Parlamentbe. Azért legfeljebb, mert (ahol van) a nemzetiségi listából szerezhető kedvezményes mandátum csökkenti a 93 mandátumot.
- A pártlistára adott szavazatok aránya a bejutási küszöb miatt fontos. Egy pártnak továbbra is az 5%-os küszöböt kell megugornia, hogy bekerüljön a Parlamentbe, két pártból álló szövetség 10%-ot (Fidesz-KDNP), míg három vagy több pártból álló pártszövetség 15%-ot kell szerezzen, hogy bejusson (MSZP, Együtt-PM, DK, MLP)
- Az egyéni jelölteknek 500 ajánlásra volt szükségük az induláshoz, ami lényegesen könnyebb jelöltállítást jelent és így jelentősen több politikai erő közül választhatnak a szavazópolgárok. A könnyebb egyéni jelöltindítás az országos listaállítást is megkönnyítette. Országos pártlistát az a párt állíthatott ugyanis, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
- Eltörlésre került a részvételi küszöb is, ami szintén az egyéni győztes pozícióját erősíti.
Az új rendszer lehetséges következményei:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- A fenti változások alapján jól látható, hogy komoly hangsúlyeltolódás történt az egyéni és egyben relatív többségi jelöltek számára, az arányos listás rendszerrel szemben (ha egy párt országos szinten átlagosan 10%-os támogatottsággal rendelkezik, akkor egyéni körzetet sehol sem fog nyerni, amennyiben arányosan oszlik meg a támogatottsága).
- A választók több párt közül választhatnak, ami abból a szempontból a jelenlegi kormánypártoknak kedvez, hogy az ellenzék szavazatait megoszthatja.
- A mindenkori legnagyobb pártnak kedvez az a módosítás is, hogy az egyéni győztes után is jár töredékszavat.
- Megfigyelők szerint az egyéni körzetek határainak átszabása is inkább a jobboldalnak kedvez.
- A stabil és széles szavazótáborral rendelkező kormánypártoknak kedvez a részvételi küszöb eltörlése, mert így a bizonytalanok otthon maradásával erőteljesebb pozícióba kerülnek. Ebből következik az is, hogy a részvételi aránytól sokkal jobban függ a végső eredmény is (alacsonyabb részvételi arány jobban kedvez a kormánypártoknak).
A mostani választási rendszer tehát a már eleve erős politikai formációknak kedvez, legnagyobb előnye, hogy a győztesek stabil kormányzást tudnak folytatni. A választási rendszer átalakítása ilyen szempontból értékválasztást is tükröz.