Pénzcentrum • 2013. április 9. 09:31
A Deloitte nemzetközi felmérése szerint nem alkotnak homogén csoportot az úgynevezett "Y generáció" tagjai (azaz a 80-as évek végén, illetve a 90-es évek elején születettek), mert eltérően viszonyulnak a munkához és másként ítélik meg a munka és a szabadidő optimális egyensúlyát.
A felmérésben résztvevő magyar diákokra általában igaz, hogy vonzónak tartják a multinacionális vállalatokat, de sokan nem reálisan mérik fel saját munkaerő-piaci lehetőségeiket. A Deloitte által "Első lépések a munkaerőpiacon" címmel megjelentetett felmérésben több mint 4000 közép-európai fiatal véleményét kérte ki a Deloitte, közel 890 fő, 18 és 26 év közötti magyar válaszadó véleményét elemezve. A cég szerint felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett diákok és frissdiplomások szerint az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világára és a munkakeresés folyamatára. Nem csupán magyar sajátosság, hogy ha ezen a téren sikerülne előrelépést elérni, akkor a fiatalok (és így a frissdiplomások) körében megfigyelhető magas munkanélküliség csökkenthető lenne. Ez azért is fontos, mert jelenleg ez jelenti az egyik legnagyobb problémát a közép-európai térségben, és általánosságban az Európai Unióban.
A felmérés szerint a vezető közép-európai egyetemeken tanuló diákok és az onnan kikerült frissdiplomások közül sokan sorolják magukat előbbre kortársaiknál, akikkel a munkahelyekért versenyeznek. Ehhez szorosan kapcsolódó megállapítás, hogy a fizetési igényük gyakran magasabb, mint amennyit a régióban tevékenykedő munkáltatók hajlandóak lennének kifizetni a pályakezdőknek, és sok esetben jelentősen meghaladja az adott ország átlagkeresetét. Mindez azt jelzi, hogy a tehetséges diákok sokszor nincsenek tisztában valós elhelyezkedési esélyeikkel.
Magas kezdő fizetésben bíznak a megkérdezett diákok
A felmérés magyar résztvevői átlagosan 170 ezer forintnak megfelelő nettó összegre számítanak induló fizetésként (a nők átlagosan 160 ezer forintos, a férfiak 188 ezer forintos fizetést remélnek). A megkérdezettek 20,7 százaléka számít mintegy 217 ezer forintnál magasabb fizetésre, ami másfélszer annyi, mint a 2012-as nettó magyar átlagbér (146 000 forint). A tanulmány rávilágít arra is, hogy a munkáltatók számos megoldás közül válogathatnak, amelyekkel a térség legtehetségesebb frissdiplomásait magukhoz csábíthatják és meg is tarthatják. Ezek tulajdonképpen nem is kerülnek sokba, és viszonylag könnyen alkalmazhatók. A munkahely megválasztása kapcsán például a folyamatos szakmai fejlődés és képzés lehetősége a legfontosabb szempont a régióban élő diákok szemében, míg a munkaerő megtartásának legjobb eszköze a minőségi munka megfelelő elismerése és megbecsülése. Magyarországon a magas fizetés (44 százalék), valamint a szakmai fejlődés lehetősége (24 százalék) a két legfontosabb szempont az első munkahely megválasztása során. Ezt követi az érdekes és változatos projektek (15,7 százalék) megléte, a munka és a magánélet egyensúlya (14,5 százalék), valamint a vonzó juttatások (14,5 százalék).