Pénzcentrum • 2012. november 2. 15:02
Csak minden ötödik kis- és közepes vállalkozás emeli az elkövetkezendő egy évben a dolgozói bérét - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából. A kkv-szektorban tevékenykedő cégek vezetőinek 11 százaléka tervez létszámbővítést.
"Az elkövetkezendő egy évre vonatkozóan a hazai kkv-k nagy többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti, de a létszámbővítésben gondolkodó vállalkozások többsége is csupán néhány fős munkaerő-felvételt jósol, ezért a kkv szektorban továbbra sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése. Csak minden ötödik vállalkozás számol dolgozói bérének növekedésével" - mondta el az Index kérdésére Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye alapján elmondható, annak ellenére, hogy az index pár pontot javulni tudott, továbbra sincs fellendülés a szektor munkaerő felvételi szándékában.
"A júliusban hatályba lépett új munka törvénykönyve, valamint a kormányzati munkahelyvédelmi intézkedések pozitív hatásai egyelőre nem érzékelhetők a vállalkozásoknál, ugyanis a cégvezetők mindössze 11 százaléka készül létszámbővítésre, emellett a cégek 73 százaléka változatlan alkalmazotti létszámmal tervez" - magyarázta az eredményeket Németh.
Az árbevétel-kategóriák szerinti bontásban egyértelműen az látszik, hogy minél nagyobb a vállalkozás, annál nagyobb a munkaerő-felvételi szándék. A kkv-k 8 százaléka számol létszámleépítéssel az elkövetkezendő egy évben. A mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 3 százaléka tervezi a létszám csökkentését. Az ország különböző régióit tekintve azonban kiemelkedik az észak-magyarországi régió, ahol a cégek ötöde képzeli el kevesebb dolgozóval a jövőt.
Az alkalmazotti fizetéseket illetően a cégvezetők több mint fele változatlan bérezéssel számol a következő egy évben, és 8 százalékuk fizetéscsökkentést tervez. Bérnövekedést a kkv-k ötöde prognosztizál, amely az eddig mért legalacsonyabb arány. Kiemelkednek azonban az agrárcégek, mivel 14 százalékuk tervez bérnövelést, és csupán 2 százalékuk bércsökkentést. Pest megyében és a Nyugat-Dunántúlon számol a legtöbb cég fizetésemeléssel, míg a bércsökkenés Budapesten és az Alföldön várható legnagyobb arányban.
Nem számítanak a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatok lényeges javulására a következő két évben a pénzügyi elemzők sem - derül ki az MTI körkérdésére adott válaszokból. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ugyanakkor a munkaerő-piaci statisztikákon látszik, hogy az egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés, a foglalkoztatottság emelése területén továbbra is kiemelkedően pozitívak a trendek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölte, hogy a harmadik negyedévben 3 millió 936 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 80 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatási mutatói javultak.
A KSH adatai szerint a harmadik negyedévben a munkanélküliek létszáma 458 ezer, a munkanélküliségi ráta 10,4 százalékos volt. A férfiak munkanélkülisége az előző évi szinten maradt, míg a nők munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal csökkent.
A foglalkoztatottak száma valóban 80 ezerrel több az előző év hasonló időszakához képest, ami 2 százalékos növekedést jelent.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A külön kiadott létszám- és bérstatisztikákat megnézve viszont egyértelmű, hogy a magánszektorban a foglalkoztatás visszaesőben van. Mindez azt mutatja, hogy a munkahelyek döntően nem a versenyszférában jönnek létre, hanem a közfoglalkoztatás keretében - mutat rá Oszlay András, a Takarékbank elemzője. Hozzátette: a közfoglalkoztatottak számának növekedése jobb, mintha inaktívak lennének, de összességében a munkaerőpiacon továbbra is kedvezőtlenek a tendenciák.
Az idei, harmadik negyedévi 10,4 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legjobb az elmúlt három évben, de éves átlagban az adat közel marad majd a 11 százalékhoz - mondta Oszlay András. Az elemző szerint a következő két évben még kétszámjegyű lesz a munkanélküliek aránya. A közfoglalkoztatás erőteljes növelése hosszú távon nem tartható fenn, a magánszféra viszont a gazdaság helyzete miatt nem tud munkahelyeket teremteni.
Árokszállási Zoltán, az Erste makrogazdasági elemzője arra figyelmeztet, hogy a nyári hónapokban mindig csökken a munkanélküliség a szezonális munkák felfutása miatt, a előttünk álló időszakban azonban nem várható további visszaesés, inkább emelkedésre lehet számítani. A következő egy-két évben nem számít a munkanélküliségi ráta jelentős csökkenésére, legfeljebb a közmunkák miatt lehetséges minimális javulás.
Az elemző szerint idén a gazdaság várhatóan reálértékben egy százalékkal csökken, a jövő évre pedig stagnálás valószínűsíthető. Ilyen környezetben nem várható munkaerő-bővítés a magánszférában, a munkanélküliségi rátát legfeljebb a közfoglalkoztatás növekedése csökkentheti korlátozott mértékben - közölte.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a statisztikai hivatal adatai kapcsán azt emelte ki: 80 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve, 120 ezerrel többen, mint két éve, és 160 ezerrel többen, mint a kormányváltáskor. A munkahelyvédelmi akcióterv segít az eddigi pozitív trendek fenntartásában és a foglalkoztatási ráta további emelkedésében, főként azon szegmensekben (fiatalok, 55 éve felettiek, nők, kisgyermekes anyák), ahol arra a legnagyobb szükség van.