Nem vicc, újabb csavar a kisadóban

Pénzcentrum2012. október 1. 11:33

Mégis teljes egészében elszámolhatják majd a társaságok és az egyéni vállalkozók is a jövő évtől életbe lépő új adónemet, a kisadózó vállalkozások tételes adóját választók által kibocsátott számlák ellenértékét, ha a mai zárószavazás előtt elfogadja az Országgyűlés a nemzetgazdasági miniszter módosító indítványát.

A mai zárószavazás előtt ismét változtatna Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslaton, ráadásul olyan ponton is, amely múlt hétfőn módosító indítvánnyal került bele a törvényjavaslatba. Mint azt pénteken délelőtt a Pénzcentrum.hu megírta, a parlament előtt lévő törvényjavaslat egységes formába szerkesztett változatából az derült ki, hogy csak a korlátozott részét lehetne elszámolni a jövőben a majdani kisadózó vállalkozások által kiállított számlák ellenértékének.

Tévedtünk? Sebaj. Nyakra-főre lehet módosítani az egységes javaslatot
Az Országgyűlés ez év január elsejétől hatályos Házszabálya szerint bizottság, illetve parlamenti képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan akkor nyújthat be zárószavazás előtti módosító indítványt, ha a korábban megszavazott rendelkezés
nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat
már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem
érintett valamely rendelkezésével. Az előterjesztő - jelen esetben a nemzetgazdasági miniszter -, továbbá
az első helyen kijelölt bizottság és az Alkotmányügyi bizottság tartalmi
korlátozás nélkül megteheti ezt, csak annyi a kikötés, hogy a módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire.

A költségvetési és számvevőszéki bizottság kétféle módosító indítványt is beterjesztett az Országgyűlés elé: az egyik egyszerűen csak eltörölte azt az eredeti előterjesztésben szereplő kitételt, amely szerint nem lehetett volna költségként elszámolni a kisadózók számláit. A másik viszont azt javasolta, hogy a vállalkozások a költségeik, ráfordításaik legfeljebb 5 százalékának megfelelő összeg erejéig vehessék figyelembe a kisadózók számláinak ellenértékét. A kormány az utóbbi indítványt támogatta. Az Országgyűlés - szokása szerint - egy gombnyomással határozott a kormány által támogatott indítványokról, köztük az ominózus javaslatról is, amelyet a többség támogatott.

Pénteken este viszont Matolcsy György benyújtott egy zárószavazás előtti módosító javaslatcsomagot, amelyben - a kormány javaslata alapján meghozott múlt hétfői parlamenti döntés ellenére - azt szorgalmazza, hogy mégiscsak teljesen szűnjön meg a kisadózók számláinak elszámolására vonatkozó korlátozás. A miniszter indítványában semmilyen indokot nem jelölt meg arra vonatkozóan, pár nap alatt miért gondolta meg magát.

Amennyiben tehát az Országgyűlés ma elfogadja a zárószavazás előtti módosító indítványt, a kisadózó vállalkozások számláinak a teljes értékét elszámolhatják a jövőben mind a társaságok, mind az egyéni vállalkozók. Nem változik viszont az a passzus, hogy a kisadózóval szerződőknek adatot kell majd szolgáltatniuk az adóhatóság részére minden kisadózóról, akinek a részére az adott évben 1 millió forintnál nagyobb összeget fizettek ki. A kisadózókra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, ha ugyanannak az adóalanynak 1 millió forintnál nagyobb értékben álíltanak ki számlát.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ráadásul az adóhatóság mindaddig azt vélelmezi, hogy a kisadózóval 1 millió forintnál nagyobb összegben szerződő valójában munkaviszonyt leplez, amíg annak az ellenkezője nem bizonyosodik be. A rendelkezés indoklása szerint ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt szerződésről van szó.

Bővebb információkért KATTINTS: Adócsalók lehetnek a kisadózók? Rajtuk a bizonyítás terhe

Címkék: