Pénzcentrum • 2012. szeptember 28. 11:05
Korlátozott részét lehet csak elszámolni a jövőben a majdani kisadózó vállalkozások által kiállított számlák ellenértékének - derül ki a parlament előtt lévő törvényjavaslat egységesített formába szerkesztett változatából. Az Országgyűlés ugyanis azt a módosító indítványt fogadta el a hétfői szavazáskor, amelynek lényege, hogy a kisadózóval szerződő vállalkozás legfeljebb a költségei, ráfordításai 5 százalékának megfelelő összeg erejéig számolhatja el a kisadózó partnerek számláit.
Mint azt a Pénzcentrum.hu is megírta, az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága módosító indítványokkal alapjaiban átírta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot. A változtatások egyik leglényegesebb pontja, hogy - a nemzetgazdasági tárca eredeti terveivel ellentétben - mégis el lehet majd számolni a jövő évtől hatályba lépő kisadót választó vállalkozások által kibocsátott számla értékét.
A bizottság azonban kétféle javaslatot is tett a számlák elszámolhatóságára vonatkozóan. Az egyiket egy 24 oldalas módosító javaslatcsomag tartalmazta, amely egyszerűen csak eltörölte azt az eredeti előterjesztésben szereplő kitételt, amely szerint nem lehetett volna költségként elszámolni a kisadózók számláit.
A bizottság azonban egy másik, mindössze kétoldalas, két paragrafust érintő módosító indítványt is benyújtott, amely viszont csak jelentősen korlátozott mértékben engedi meg a kisadózók által kibocsátott számlák elszámolását. Eszerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül "a vállalkozási tevékenység érdekében az adóévben elszámolt költség, ráfordítás öt százalékát meghaladó összegéből az a költség, ráfordítás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében merül fel".
Vagyis ez azt jelenti, hogy a vállalkozások a költségeik, ráfordításaik legfeljebb 5 százalékának megfelelő összeg erejéig számolhatják el a kisadózók számláinak ellenértékét. A kormány ezt az indítványt támogatta, szemben a mega módosító csomagban benyújtott verzióval, amely teljes elszámolhatóságot biztosított volna.
Az Országgyűlés egy gombnyomással voksol a kormány által támogatott indítványokról, hacsak külön szavazásra ki nem kéri valamelyiket egy parlamenti frakció. A hétfői szavazáson a képviselők azt a módosítást fogadták el, amely szerint az összes költség (amelybe beleszámít a bérköltség is), illetve ráfordítás legfeljebb 5 százaléka az elszámolhatósági határ. Amellett, hogy a módosítás jelentős korlátot szab, még plusz adminisztrációs terheket is ró a vállalkozásokra
Az indítvány elkerülte a sajtó figyelmét, sőt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem kívánta nagydobra verni. A hétfői szavazást követően Balog Ádám, a tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára tájékoztatta az MTI-t a főbb módosításokról. Az ügynökség híre szerint Balog Ádám mindössze arról beszélt, hogy a kisadóval kapcsolatban a legnehezebb döntés a költségelszámolhatóság engedélyezése volt, hiszen az eredeti javaslatban megfogalmazott tiltó rendelkezés az indokolatlan számlakibocsátásokkal összefüggő visszaélések megakadályozását szolgálta. Egy szót nem szólt viszont arról, hogy az elszámolhatóság engedélyezése azt jelenti, hogy a kisadózók számláit a velük szerződők mindössze a költségeik, ráfordításaik 5 százalékáig vehetik figyelembe.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A fiktív számlázásoknak adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével, vagyis az adminisztrációs teher növelésével próbálja elejét venni a szaktárca. A hétfőn elfogadott módosító indítvány szerint a kisadózóval szerződőknek adatot kell majd szolgáltatniuk az adóhatóság részére minden kisadózóról, akinek a részére az adott évben 1 millió forintnál nagyobb összeget fizettek ki. A kisadózókra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, ha ugyanannak az adóalanynak 1 millió forintnál nagyobb értékben álíltanak ki számlát.
Ráadásul az adóhatóság mindaddig azt vélelmezi, hogy a kisadózóval 1 millió forintnál nagyobb összegben szerződő valójában munkaviszonyt leplez, amíg annak az ellenkezője nem bizonyosodik be. A rendelkezés indoklása szerint ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt szerződésről van szó. Vagyis a törvény kvázi potenciális adócsalóként állítja be a kisadózókat, illetve a velük szerződőket, és az adóhatóságról a vállalkozókra száll át a bizonyítás terhe, miszerint nem vettek részt adócsalásban.
Mit kell tenned, hogy ne legyél adócsaló? KATTINTS korábbi cikkünkre! Adócsalók lehetnek a kisadózók? Rajtuk a bizonyítás terhe