Túlmunka: nem dönthetnek majd önkényesen a munkáltatók a díjazásról

Pénzcentrum2011. december 2. 16:03

Nem dönthetnének a munkáltatók szabadon a jövőben arról, hogy bérpótlékot fizetnek vagy szabadidőt adnak a rendkívüli munkavégzésért. Az ellentételezésről alapesetben meg kellene állapodniuk a munkavállalókkal, noha a kormány fenntartaná azt a lehetőséget is, hogy erről munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezzen. Ez az egyik legfontosabb vívmánya a ma a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók által aláírt megállapodásnak.

Megállapodást kötött három-három szakszervezeti szövetség, illetve munkáltatói érdekképviselet, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium arról, hogy lezárták az új Munka törvénykönyvéről szóló javaslat szakmai vitáját, és - egyes jogintézményekkel, rendelkezésekkel kapcsolatos szakmai fenntartásaik mellett - fő irányaiban támogatják az új jogszabály elfogadását.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter értékelése szerint ezzel pont került a szakmai és politikai viták végére. A miniszter fontosnak tartotta megjegyezni, hogy azokkal a szervezetekkel egyeztettek, amelyek elismerték egy új Munka törvénykönyvének létjogosultságát és szükségességét a mai magyar gazdasági környezetben. Véleménye szerint a szakmai egyeztetések nyomán olyan jogszabályt fogadhat el a parlament, amely lehetővé teszi a rugalmas munkáltatói formák alkalmazását, egyben megakadályozza a munkabérek csökkenését, megtartja a szakszervezetek kollektív jogait, és ezáltal eleget tesz a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek.

A miniszter vállalta, hogy a zárószavazást megelőzően több ponton kezdeményezi az eredeti törvényjavaslat módosítását a megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ennek egyik leglényegesebb pontja, hogy a munkáltatók és a kormány is támogatják azt a Kara Ákos fideszes képviselő által benyújtott módosító indítványt, amely szerint nem dönthetnének a munkáltatók szabadon a jövőben arról, hogy bérpótlékot fizetnek vagy szabadidőt adnak a rendkívüli munkavégzésért. Az ellentételezésről alapesetben meg kellene állapodniuk a munkavállalókkal, noha a kormány fenntartaná azt a lehetőséget is, hogy erről munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezzen.

Módosító indítványokkal biztosítanák, hogy a szakszervezetek a jövőben is használhassák érdekvédelmi célokra a munkáltató helyiségeit a munkáltató és a szakszervezetek megállapodása szerint. Valamennyi, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet számára biztosítanák a tisztségviselők munkajogi védelmét és munkaidő-kedvezményét, ugyanakkor ezt jelentős korlátok közé szorítanák.

A megállapodás szerint a munkavállalók számától függően sávosan határoznák meg a munkajogi védelmet élvező szakszervezeti tisztségviselők számát. A képviselettel rendelkező szakszervezet 500 munkavállalót meg nem haladó átlagos statisztikai létszám esetén egy, 500 és 1000 dolgozó között kettő, 2000 munkavállalóig három, 4000 alkalmazottig négy, 4000 fő felett pedig öt főt jelölhet meg, aki védett lehet. Jelenleg bármennyi tisztségviselőt megjelölhetnek a szakszervezetek, akik védettséget élveznek.

A jövőben valamennyi szakszervezeti tisztségviselő minden két szakszervezeti tag után havonta 1 óra munkaidő-kedvezményt vehet igénybe. Ez is csökkenést jelent a hatályos szabályokhoz képest, ellenben jelentős előrelépés az eredeti törvényjavaslathoz viszonyítva. Jelenleg minden három szakszervezeti tag után 2 óra munkaidő-kedvezmény jár. A beterjesztett törvényjavaslat szerint viszont a képviselt tagok létszámától függetlenül a munkaidő legfeljebb 10 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezményt kaptak volna a tisztségviselők.Módosító indítványokkal biztosítják azt is, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről a szakszervezet rendelkezhet, azt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe.

A szakszervezetek a megállapodás aláírásával kijelentették, hogy az egyezségben foglaltak teljesítése esetén a törvényjavaslat szerinti szabályozás biztosítja a szakszervezetek számára a működéshez és az érdekképviseleti feladatok ellátásához szükséges alapvető feltételeket.

A rossz és a még rosszabb jogszabályi rendelkezések közül kellett választaniuk a szakszervezeteknek - hangsúlyozta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A munkabéke és annak érdekében, hogy a gazdaság kiegyensúlyozott viszonyok között működhessen, döntöttek úgy, hogy támogatják a háromoldalú megállapodást. A tárgyalások során arra törekedtek, hogy az új Munka törvénykönyve mellett a munkavállalók kiszolgáltatottsága a szakszervezetek által elfogadható minimális mértékben romoljon. A munkavállalók érdeke is, hogy növekedjen a gazdaság, valamint a munkahelyek száma.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Sikerült megállapodni a munkáltatókkal, illetve a kormánnyal a szakszervezetek működéséhez szükséges minimális feltételekben, így nem kell a nemzetközi szervezetekhez fordulni jogorvoslatért amiatt, hogy a magyar Munka törvénykönyve megsérti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által az érdekegyeztetésre meghatározott előírásokat. Palkovics Imre megjegyezte: tudják, hogy lesznek olyan szakszervezetek, amelyek kifogásolják majd az egyeztetéseken jelen lévő három munkavállalói érdekképviselet által aláírt megállapodást. Véleménye szerint azonban be kell látni, hogy behatároltak a magyarországi szakszervezetek lehetőségei.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke mérföldkőnek nevezte a megállapodást, amely támogatja a jelenlegi elavult, a gazdasági fejlődést korlátozó Munka törvénykönyve helyett a beruházásokat serkentő szabályozás elfogadását. Sietett leszögezni azonban, hogy az új törvény nem automatikusan eredményez majd új munkahelyeket, de mindenképpen pozitívan irányba hat.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az új jogszabály a jelenleginél sokkal nagyobb felelősséget ró az érdekegyeztető felekre. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon felkészült vezetőkre lesz szükség, akik mindkét fél számára megnyugtató helyi megállapodásokat tudnak majd kötni. A főtitkár azokban a megállapodásokban hisz, amelyeket hosszas tárgyalások eredményeképpen, az adott ágazat specifikumait figyelembe véve kötnek meg a tárgyaló partnerek.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke leszögezte: a jelenleg a parlament előtt lévő törvényszöveg nem biztosította volna a Dávid Ferenc által említett kétoldalú megállapodások lehetőségét. A megállapodásban elfogadott módosítások teremtik meg ehhez a minimálisan szükséges feltételeket. A szakszervezeti vezető a Pénzcentrum.hu kérdésére hangsúlyozta: valójában részmegállapodásról van szó, hiába akarta azt megállapodásként eladni a nemzetgazdasági tárca. A szakmai vita nem is folytatódhatott volna tovább, hiszen az Országgyűlés jövő hétfőn szavaz a Munka törvénykönyvéről szóló javaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Kérdéses, hogy már ekkora sikerül-e a parlament elé terjeszteni a mai megállapodásban rögzített módosításokat - tette hozzá Pataky.

Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a megállapodás a józan ész diadala. Megerősítette, hogy újabb módosító indítványok formájában a parlament elé terjesztik a szakszervezetek által kért, és a megállapodásban is rögzített változtatásokat. Az államtitkár felháborodott azon az újságírói kérdésen, hogy mi a biztosíték arra, hogy a most aláírt megállapodásban rögzítetteknek megfelelő módosításokat elfogadja a parlament, és nem írja azt át a zárószavazás előtti módosító indítványokkal, mint ahogy tette azt a jövő évi adótörvény-csomagnál. Kijelentette: a megállapodást a nemzetgazdasági miniszter írta alá, ami komoly garancia, és meg sem hallotta a hitetlenkedő kérdést. 

 

Címkék: