Pénzcentrum • 2011. október 14. 17:05
Megmarad a teljes, 1,27-szeres szuperbruttósítás a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre - derül ki a 2012. évi adótörvény-módosítási javaslatból. Az az alatti jövedelmeknél viszont csak a bruttó összeg után kell megfizetni a 16 százalékos adót. A családi kedvezményre vonatkozó szabályok alapjában véve nem változnak.
Kétsávos adóalapot hoz létre a nemzetgazdasági tárca jövőre. A jövedelem évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27
százalékkal kell megnövelni az adóalapot. Ez valójában azt jelenti, hogy továbbra is egy 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot alkalmazna a kormány, azonban az adó alapja lényegében kétkulcsos lenne. Emiatt a havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelemrész adóterhelése lenne ténylegesen 16 százalékos, a fölött viszont már 20,32 százalékos lenne az elvonás.
Az adóelőleg-levonási szabályokat is ehhez igazították. A magánszemélynek kell nyilatkoznia a kifizető vagy a további munkáltatók felé arról, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. Ha ezt elmulasztja, akkor különbözetre 12 százalékos bírságot kell fizetnie.
Emelkedik az egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Ezen belül továbbra is 4 százalék marad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli viszont 2 százalékról 3 százalékra nő, míg a munkaerő-piaci járulék továbbra is 1,5 százalék lesz.
A társas vállalkozásban személyesen közreműködők után a nyugdíjhozzájárulást havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot viszont a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni. Ugyanez vonatkozik az egyéni vállalkozókra esetén a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem utáni járulékfizetésre is.
Nincs szó a törvényjavaslatban a kompenzációról
Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu megírta, azok, akik nem tudnak gyermekek utáni adókedvezményt érvényesíteni - tehát vagy még nincs gyermekük, vagy már befejezte a középiskolát, és nem jár utána sem családi pótlék, sem kedvezmény - bruttó 213 400 forint jövedelem alatt kevesebbet kapnak kézhez jövőre, mint az idén, ha nem emelkedik a fizetésük. A bruttó 200 ezer forintot keresők havonta 2500 forinttal kapnak kevesebbet. Az érintettek fizetését havi 4 ezer forinttal kellene emelni ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó bérük.
Minél alacsonyabb a fizetés, annál nagyobb mértékű a keresetcsökkenés. Bruttó 190 ezer forintnál már 4336 forinttal csökken a nettó bér, amit 6 ezer forintos fizetésemeléssel lehetne ellensúlyozni - számolt korábban Angyal József okleveles adószakértő. Bruttó 150 ezer forintnál már 7120 forint hiányozna a dolgozó zsebéből, aminek a kompenzálásához 11 ezer forintos béremelés kellene. Bruttó 100 ezer forintból 8780 forinttal maradna kevesebb a dolgozók zsebében, amit 13 500 forintos fizetésemeléssel lehetne korrigálni.
A beterjesztett törvényjavaslatban egy szó nincs arról, hogy - a kormány ígéreteihez híven - milyen formában kompenzálnák az alacsonyabb keresetűeknél az adójóváírás eltörlése, illetve az 1 százalékpontos járulékemelés miatti nettó keresetcsökkenést. A Nemzetgazdasági Minisztérium a törvényjavaslat benyújtását megelőzően kiadott közleményében is csak annyi szerepel, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékok szabályainak változása miatti esetleges nettó bércsökkenés ellentételezése érdekében a kormány kompenzációs rendszert alakít ki. A tárca állítása szerint a kompenzáció részleteit már kidolgozták, ezeket mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel egyezteti a kormány.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember 30-án, a tervezett adókoncepció bejelentésekor kijelentette: "csak olyan megoldások jöhetnek szóba, mely mellett 100 százalékban garantált, hogy senki nem jár rosszul jövőre".
A módosabbaknak több jut a családi kedvezményből
A beterjesztett törvénymódosítás szerint viszont alapjaiban nem változnának a családi kedvezményre vonatkozó szabályok. Angyal József szerint ez óriási szakmai baki. Így ugyanis a magasabb jövedelműek a szuperbruttósítás miatt több adóalap-kedvezményt tudnának érvényesíteni, mint azok, akik bruttó 202 ezer forint alatt keresnek.Egy- és két gyermekeseknél gyermekenként havonta 62 500, három- vagy több gyermekeseknél pedig gyermekenként 206 250 forinttal lehet csökkenteni az adóalapot. A 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre alkalmazott adóalap-kiegészítés mellett nagyobb mértékben lehet igénybe venni a kedvezményt.
Nem kellene személyi jövedelemadót fizetni jövőre a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az
egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére folyósított támogatás után.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A SZÉP-kártya mindent visz
A meleg-étkezési támogatást a jövőben csak a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás kártyáján keresztül lehet majd nyújtani, míg a hideg-étkezési utalványokat csak kisebb összegben, havonta legfeljebb 5 ezer forint értékben lehet adni. A Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely kártya számlájára, több juttatótól együttesen utalt összeg legfeljebb 225 ezer forintig béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvezményes szabályok szerint adózik. Nem változik az a szabály, hogy a béren kívüli juttatás esetén a juttatás összegének 1,19-szerese után kell megfizetniük a munkáltatóknak a 16 százalékos adót.
A vendéglátás kártya számlára utalt, melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) felhasználható összeg esetében legfeljebb 150 ezer forintot lehet béren kívüli juttatás címén adni. Kormányrendelet határozza majd meg, hogy mi számít étkezési szolgáltatásnak. A szabadidő-kártyára legfeljebb 75 ezer forintot lehet ilyen juttatni kedvezményes adózás mellett.
Általános forgalmi adó
A törvényjavaslatban is szerepel, hogy 27 százalékra emelkedik a normál áfakulcs!Így a tejtermékeken, illetve a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékeken kívül minden élelmiszer ára emelkedik. Egyebek között drágulnak a gyermekneveléshez szükséges termékek és szolgáltatások is.
KATTINTS! Újabb pofonok a gyermekes családoknak
Brutális büntetés a bevétel eltitkolásáért
Óriási büntetés járna jövőre annak a magánszemélynek és vállalkozásnak is, amelyről kiderül, hogy eltitkolta a bevételét. Alapesetben a megállapított adóhiány 50 százalékának megfelelő összegű bírságot kellene fizetni. Ha viszont az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka lenne. A törvényjavaslat szerint adóbírságot állapít meg az adóhatóság
akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
Cikkünk folyamatosan frissül!