Pénzcentrum • 2011. október 14. 19:32
Megmarad a teljes, 1,27-szeres szuperbruttósítás a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre - derül ki a 2012. évi adótörvény-módosítási javaslatból. Az az alatti jövedelmeknél viszont csak a bruttó összeg után kell megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót (szja). A családi kedvezményre vonatkozó szabályok alapjában véve nem változnak.
Kétsávos adóalapot hoz létre a nemzetgazdasági tárca jövőre. A jövedelem évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékkal kell megnövelni az adóalapot. Ez valójában azt jelenti, hogy továbbra is egy 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot alkalmazna a kormány, azonban az adó alapja lényegében kétkulcsos lenne. Emiatt a havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelemrész adóterhelése lenne ténylegesen 16 százalékos, a fölött viszont már 20,32 százalékos lenne az elvonás.
Az adóelőleg-levonási szabályokat is ehhez igazították. A magánszemélynek kell nyilatkoznia a kifizető vagy a további munkáltatók felé arról, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. Ha ezt elmulasztja, akkor különbözetre 12 százalékos bírságot kell fizetnie.
Emelkedik a munkavállalói egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Ezen belül továbbra is 4 százalék marad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli viszont 2 százalékról 3 százalékra nő, míg a munkaerő-piaci járulék továbbra is 1,5 százalék lesz.
A társas vállalkozásban személyesen közreműködők után a nyugdíjhozzájárulást havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot viszont a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni. Ugyanez vonatkozik az egyéni vállalkozókra esetén a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem utáni járulékfizetésre is.
Nincs szó a törvényjavaslatban a kompenzációról
Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu megírta, azok, akik nem tudnak gyermekek utáni adókedvezményt érvényesíteni - tehát vagy még nincs gyermekük, vagy már befejezte a középiskolát, és nem jár utána sem családi pótlék, sem kedvezmény - bruttó 213 400 forint jövedelem alatt kevesebbet kapnak kézhez jövőre, mint az idén, ha nem emelkedik a fizetésük. A bruttó 200 ezer forintot keresők havonta 2500 forinttal kapnak kevesebbet. Az érintettek fizetését havi 4 ezer forinttal kellene emelni ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó bérük.
Minél alacsonyabb a fizetés, annál nagyobb mértékű a keresetcsökkenés. Bruttó 190 ezer forintnál már 4336 forinttal csökken a nettó bér, amit 6 ezer forintos fizetésemeléssel lehetne ellensúlyozni - számolt korábban Angyal József okleveles adószakértő. Bruttó 150 ezer forintnál már 7120 forint hiányozna a dolgozó zsebéből, aminek a kompenzálásához 11 ezer forintos béremelés kellene. Bruttó 100 ezer forintból 8780 forinttal maradna kevesebb a dolgozók zsebében, amit 13 500 forintos fizetésemeléssel lehetne korrigálni.
A beterjesztett törvényjavaslatban egy szó nincs arról, hogy - a kormány ígéreteihez híven - milyen formában kompenzálnák az alacsonyabb keresetűeknél az adójóváírás eltörlése, illetve az 1 százalékpontos járulékemelés miatti nettó keresetcsökkenést.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a törvényjavaslat benyújtását megelőzően kiadott közleményében is csak annyi szerepel, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékok szabályainak változása miatti esetleges nettó bércsökkenés ellentételezése érdekében a kormány kompenzációs rendszert alakít ki. A tárca állítása szerint a kompenzáció részleteit már kidolgozták, ezeket mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel egyezteti a kormány.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember 30-án, a tervezett adókoncepció bejelentésekor kijelentette: "csak olyan megoldások jöhetnek szóba, mely mellett 100 százalékban garantált, hogy senki nem jár rosszul jövőre".
A módosabbaknak több jut a családi kedvezményből
A beterjesztett törvénymódosítás szerint viszont alapjaiban nem változnának a családi kedvezményre vonatkozó szabályok. Angyal József szerint ez óriási szakmai baki. Így ugyanis a magasabb jövedelműek a szuperbruttósítás miatt több adóalap-kedvezményt tudnának érvényesíteni, mint azok, akik bruttó 202 ezer forint alatt keresnek.Egy- és két gyermekeseknél gyermekenként havonta 62 500, három- vagy több gyermekeseknél pedig gyermekenként 206 250 forinttal lehet csökkenteni az adóalapot. A 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre alkalmazott adóalap-kiegészítés mellett nagyobb mértékben lehet igénybe venni a kedvezményt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem kellene személyi jövedelemadót fizetni jövőre a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az
egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére folyósított támogatás után.
A SZÉP-kártya mindent visz
A meleg-étkezési támogatást a jövőben csak a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás kártyáján keresztül lehet majd nyújtani, míg a hideg-étkezési utalványokat csak kisebb összegben, havonta legfeljebb 5 ezer forint értékben lehet adni. A Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely kártya számlájára, több juttatótól együttesen utalt összeg legfeljebb 225 ezer forintig béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvezményes szabályok szerint adózik. Nem változik az a szabály, hogy a béren kívüli juttatás esetén a juttatás összegének 1,19-szerese után kell megfizetniük a munkáltatóknak a 16 százalékos adót.
A vendéglátás kártya számlára utalt, melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) felhasználható összeg esetében legfeljebb 150 ezer forintot lehet béren kívüli juttatás címén adni. Kormányrendelet határozza majd meg, hogy mi számít étkezési szolgáltatásnak. A szabadidő-kártyára legfeljebb 75 ezer forintot lehet ilyen juttatni kedvezményes adózás mellett.
Általános forgalmi adó
A törvényjavaslatban is szerepel, hogy 27 százalékra emelkedik a normál áfakulcs!Így a tejtermékeken, illetve a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékeken kívül minden élelmiszer ára emelkedik. Egyebek között drágulnak a gyermekneveléshez szükséges termékek és szolgáltatások is.
KATTINTS! Újabb pofonok a gyermekes családoknak
Brutális büntetés a bevétel eltitkolásáért
Óriási büntetés járna jövőre annak a magánszemélynek és vállalkozásnak is, amelyről kiderül, hogy eltitkolta a bevételét. Alapesetben a megállapított adóhiány 50 százalékának megfelelő összegű bírságot kellene fizetni. Ha viszont az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka lenne.
A törvényjavaslat szerint adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.