Pénzcentrum • 2011. július 18. 13:02
Egy tollvonással meg lehetne teremteni a feltételeit a söralátét nagyságú adóbevallásnak, ráadásul a vállalkozások is jelentős adminisztrációs terhektől szabadulnának meg. Ehhez az kellene, hogy az adóhatóság a munkáltatók által havonta elektronikusan megküldött adatok alapján minden munkavállaló számára - az év közben munkahelyet váltóknak is - megküldje az év végén, mekkora jövedelem után kell adózniuk. Ez esetben elég lenne 6 sor az adó bevallásához, ami tényleg ráférne egy söralátétre.
Valódi tehercsökkentés helyett egyelőre csak ellenőrizhetetlen számokkal dobálózik a kormány, amikor a vállalkozások több százmilliárdos adminisztrációs tehercsökkentését hirdeti - véli Angyal József okleveles adószakértő. A Pénzcentrum.hu érdeklődésére vázolt javaslatai viszont jelentős terhektől szabadíthatnák meg a munkáltatókat, ráadásul megteremtenék a söralátétnyi adóbevallás alapjait is.
Jelenleg csak azok a munkavállalók választhatják az egyszerűsített adóbevallást, akik egész évben ugyanazon a munkahelyen dolgoztak, és csak egy kifizetőtől volt jövedelmük. Az év közben munkahelyet váltók számára nem adott ez a lehetőség.
Öt éve működik a havi elektronikus adatszolgáltatás és bevallás, amelynek keretében a vállalkozások adatot szolgáltatnak a magánszemélyeknek kifizetett jövedelmekről, járulékokról, foglalkoztatási adatokról, járulékkedvezményekről. Tehát minden munkavállaló összes jövedelemszerzéshez kapcsolódó adata fellelhető az adóhatóságnál.
Ennek ellenére továbbra is megmaradt az a kötelezettség, hogy a vállalkozásoknak egymás, illetve a magánszemélyek felé papíralapon kell kiállítaniuk az igazolásokat. Ha megszűnik a dolgozó munkaviszonya, akkor papíron kell kiadni a kilépő adatlapot, ami tartalmazza a magánszemély tárgyévben kifizetett jövedelmeit. Ennek egyetlen célja van: ha a magánszemély új munkaviszonyt létesít, akkor az új foglalkoztató tudomást szerezzen a tárgyévben halmozott jövedelem adatairól.
Hogyan lehetne megszüntetni a "papírozást"?
A papírlapú kilépő adatlap adatait a munkáltatónak kézzel kell rögzítenie a bérszámfejtő szoftverében. Ha még abban az évben kilép tőle a dolgozó, akkor papíralapon ki kell állítani egy újabb kilépő adatlapot, amelyik már az év során korábban más munkáltatónál szerzett jövedelmeket is tartalmazza. Ha egy magánszemély egy évben például 5 munkahelyen volt, akkor van neki 4 papíralapú kilépő adatlapja és az 5. munkáltató év végén kiállít egy 5. adatlapot, az úgynevezett M30-as jövedelemigazolást, természetesen szigorúan papíralapon.
Ezekről az adatokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) pontos nyilvántartása van a havi elektronikus adatszolgáltatások révén. Angyal József szerint ezeket az információkat az ügyfélkapun keresztül lekérhetővé kellene tenni a munkavállalók számára, hasonlóan a folyószámlaadatokhoz.
Vagyis a munkáltatókat meg lehetne kímélni attól, hogy temérdek papírt kelljen kiállítaniuk. Így a munkaviszony megszűnésekor feleslegessé válna a papíralapú kilépő adatlap, a jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához, igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához, igazolás az egészségbiztosítási járulékalapot és nyugdíjbiztosítási járulékalapot képező kifizetésekről.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Emellett a munkáltatókat meg lehetne szabadítani attól a tehertől is, hogy az év végén igazolást (M30-as) kelljen adniuk a dolgozóknak a szerzett jövedelmekről. Ehelyett az adóhatóság küldené meg a magánszemélyeknek az év végén - akinek lehet, az ügyfélkapun keresztül -, hogy a munkáltatók által elektronikus úton benyújtott havi adatszolgáltatások alapján mekkora jövedelem után, mennyi adót kell megfizetniük.
Az adóbevalláson elég lenne 6 sort feltüntetni:
1. Összevont adóalap
2. Összevont adóalap adója
3. Külön adózó (például vállalkozásból, vagyonátruházásból, osztalékból származó) jövedelmek
4. Külön adózó jövedelmek adója
5. Év közben a munkáltató által levont adóelőleg
6. Fizetendő adó
Ezek az adatok már tényleg elférnének akár egy söralátéten is. Az adóhatósági adatszolgáltatás mellett pedig valamennyi magánszemély számára lehetővé válna az egyszerűsített adóbevallás - hangsúlyozza Angyal József.
Felesleges a külön bevallás a szakképzési hozzájárulásról
Az adószakértő szerint jelentős tehertől szabadulnának meg a vállalkozások azáltal is, ha nem kellene félévente külön bevallásban elszámolniuk a szakképzési hozzájárulással. Miután ennek a köztehernek ugyanaz az alapja, mint a tb-járuléknak, része lehetne a havonta benyújtandó elektronikus munkáltatói adatszolgáltatásnak.