Csoportos létszámleépítés - kiszolgáltatott munkavállalók

Pénzcentrum2011. július 12. 17:02

A konzultáció joga és a tájékoztatáshoz való jog: ezek mindenképp megilletik azokat a dolgozókat, akik belekerülnek egy cégnél a csoportosan elbocsátandók körébe. De hogyan is fogalmaz ez ügyben a Munka Törvénykönyve (Mt.)? Milyen kötelezettségei és jogosultságai vannak csoportos létszámleépítés esetén a munkáltatóknak, illetve a munkavállalóknak?

Kiszolgáltatott helyzetben

Bár a munkavállalók a csoportos létszámleépítések alkalmával egyértelműen kiszolgáltatott helyzetben vannak, szakemberek szerint nincs feltétlenül minden veszve. Jó eséllyel támadható meg a felmondás a munkaügyi bíróságon, ha például a munkáltató megszegi a formai és eljárási szabályokat, vagy épp nem tartja be a jogszabályban meghatározott határidőket. A felmondás jogszerűségének vizsgálatában egy munkajogban járatos szakember, ügyvéd is sokat segíthet.

Elbocsátás - számokban

A munkáltatók csak féléves átlagos statisztikai létszám figyelembe vételével határozhatják meg, mennyi lehet az egyszerre leépíthető dolgozók száma a vállalatuknál. A Munka Törvénykönyve csoportos létszámcsökkentésnek minősíti, ha a munkáltató:

20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10,
100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 százaléka,
300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni.

Munkáltatói kötelezettségek

A munkáltató a létszámleépítésről szóló döntés előtt legalább 15 nappal köteles az üzemi tanáccsal, annak hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviseleteiből létrehozott bizottsággal konzultációt kezdeményezni, és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról írásban köteles értesíteni az érintet telephely szerint illetékes munkaügyi központot. Az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatni köteles.

A konzultációnak ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés:

elkerülésének lehetséges módjára, eszközére,
elveire,
következményeit enyhítő eszközökre,
az érintett dolgozók számának csökkentésére.

Rendes felmondás - munkavállalói jogokkal

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Csoportos leépítés esetén tipikus forma a munkáltatói rendes felmondás. A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A felmondási idő a cégnél munkaviszonyban töltött évek számával arányosan növekszik: 3 év után 5; 5 év után 15; 8 év után 20; 10 év után 25; 15 év után 30; 18 év után 40; 20 év után pedig 60 nappal meghosszabbodik.

A munkáltató a rendes felmondási idő felének letelte után köteles a dolgozót felmenteni a munkavégzés alól. A felmentés időtartama alatt a foglalkoztatottat átlagkeresete illeti meg. Rendes felmondás esetén a dolgozónak végkielégítés jár. Mértéke 3 évi munkaviszony után az egyhavi, 5 év után a kéthavi, 10 év után a háromhavi, 15 év után a négyhavi, 20 év után az öthavi, 25 év után a hathavi átlagkereset összege. Ez a végkielégítés a munkáltatónál hosszabb időt eltöltött dolgozónak a munkahelye elvesztése fejében járó kártalanításnak tekinthető. E rendelkezésektől a munkavállaló javára el lehet térni.

A törvényileg szabályozott minimális végkielégítésen felül azonban többletjuttatásokban is részesülhet az alkalmazott, amennyiben cége kollektív szerződése ezt biztosítja. Amennyiben a dolgozó munkaviszonya az öregségi nyugdíjjogosultságát megelőző 5 éven belül szűnik meg, a végkielégítés összege további 3 havi átlagkereset összegével növekszik. Nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül a dolgozó.

 

Címkék: