Pénzcentrum • 2011. július 11. 10:06
Csaknem húsz törvényjavaslatról szavaz hétfőn az Országgyűlés, a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésén. Nincs visszaút: szeptembertől jön a népegészségügyi termékdíj, közmunkára fogják a tartósan állás nélkülieket. Jövő évtől kötelező béremelést varr a kormány azoknak a cégeknek a nyakába, amelyek részt kívánnak venni a közbeszerzésben vagy állami támogatásra pályáznak.
Megközelítően 20 törvényjavaslatról szavaz ma a parlament. Íme a végső határozathozatal előtt álló legfontosabb módosítások:
Már csak egy gombnyomás kell ahhoz, hogy a chipsadóra áldásukat adják a képviselők. Szeptember elsejétől extra adó sújtja a túlzottan sós és a cukrozott termékeket.
KATTINTS! Ők a chipsadó igazi vesztesei
Végszavaz a parlament a közfoglalkoztatásról szóló törvényjavaslatról is. Eszerint szeptembertől már csak 90 napig jár álláskeresési járadék a munkanélkülieknek a jelenleg hatályos 270 nap helyett. Álláskeresési segélyt csak azok kaphatnak, akik öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állnak, vagy rendelkeznek a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges szolgálati idővel.
KATTINTS! Gátakra küldi a kormány a munkanélkülieket
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Törvényben kötelezi az Országgyűlés a munkáltatókat arra, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti kereseteket a kormány által rendeletben meghatározott mértékben emeljék legalább az érintett munkavállalók kétharmadánál. (Az parlament nemrégiben fogadta el az Országos Érdekegyeztető Tanácsot felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényt, amely szerint a jövőben a kormány előzetes egyeztetés nélkül rendeletben megállapíthatja a vállalkozói szférára érvényes béremelés mértékét.) Ha a vállalkozások nem tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, ugyan nem kapnak munkaügyi bírságot, de felkerülnek egy szégyenlistára, és nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban, s nem pályázhatnak állami támogatásra.
KATTINTS! Agyoncsapja a kisvállalkozókat a kormány - Muszáj lesz bért emelni