Pénzcentrum • 2011. május 19. 12:32
Több tízezer forinttal csökkentek a nettó átlagbérek a közszférában. Az egészségügyben dolgozók 22 ezer, az oktatásban alkalmazottak pedig 16 ezer forinttal vihettek kevesebbet haza. Hiába az ígéret, szinte semmit nem ért a bérkompenzáció.
Nem sikerült a tavalyi szinten tartani a nettó kereseteket a közszférában. A KSH által közölt adatok szerint a közigazgatásban, védelemben, társadalombiztosításban dolgozók átlagosan 11 ezer forinttal kevesebbet vittek haza az első negyedévben, mint tavaly ilyenkor.
Az oktatásban dolgozók nettó átlagfizetése 16 ezer forinttal csökkent. Igaz ez akkor is, ha csak a szellemi foglalkozásúakat nézzük meg. A tanárok a tavalyi első negyedévben átlagosan nettó 152 618 forintot kaptak, most pedig csak 136 844 forintot.
Kriminális a helyzet az egészségügyben
Az egészségügyben dolgozók helyzete még siralmasabb. A már eleve is alacsony keresetük egy év alatt drasztikusan csökkent. A KSH adatai szerint 2010. első negyedévében még 130 146 forint volt a havi átlagbér ebben a szektorban, egy évvel később pedig mindössze 118 118 forint. Az ágazatban alkalmazott szellemi foglalkozásúak tavaly ilyenkor még 140 ezer forintot kaptak kézhez, most viszont már csak 127 ezret.
A közszférában január-márciusban összességében 8,9 százalékkal csökkentek a bruttó átlagbérek. A visszaesés abból is adódik, hogy tavaly januárban és márciusban eseti kereset-kiegészítést kaptak a közalkalmazottak, köztisztviselők. Idén január-március közötti időszakban a teljes munkaidősök mintegy 47 százaléka átlagosan havi 5200 forint juttatás kapott ezen a címen. A kompenzáció mindössze 1,1 százalékkal ellentételezte a bruttó bércsökkenést. Ezzel szemben a versenyszférában átlagosan 5,8 százalékkal nőttek a bruttó keresetek.
A bankárok vígan élik világukat
Gazdasági válság, bankadó ide vagy oda, a pénzügyi, biztosítási szektorban márciusban jól megnyomták a ceruzát a béremelésekkor. Az első két hónapban 451 900 forint volt ebben a szektorban a bruttó átlagfizetés, ami 3,1 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A január-márciusi időszakban viszont már 500 199 forintra nőtt a bruttó átlagbér, ami 14 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában rögzített értéket.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az elmúlt hónapban mért adatok szerint a pénzügyesek havi nettó átlagkeresete 34 ezer forinttal volt magasabb, mint tavaly az első két hónapban. Most viszont már 71 ezer forinttal többet, átlagosan nettó 320 ezer forintot vittek haza.
Agyonvágta az alacsonyabb béreket az új adótábla
Mindez jól modellezi, hogy az idei adószabályok egyértelműen a magasabb keresetűeknek kedveznek. Még a 4 százalékos várható infláció mértékével megegyező béremelés mellett is csökken a nettó fizetésük azoknak, akik bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Márpedig szakértők szerint az egészségügyben és az oktatásban dolgozók 80 százaléka ez alatt a bérszint alatt van.
Hozzátartozik, hogy a KSH egyelőre még nem veszi figyelembe a számításainál a gyermekek utáni adókedvezményt, amellyel együtt lényegesen kedvezőbbek lehetnek a nettó kereseti adatok. Szakszervezetek szerint ugyanakkor a kedvezmény figyelembe vétele nemhogy javítja, hanem torzítja a statisztikát. Az elvégzett munkáért kapott bérnek ugyanis függetlennek kell lennie attól, hogy valaki nevel-e gyermeket vagy sem.