Pénzcentrum • 2010. október 3. 16:02
Magyarországon a gazdaságilag aktív korú lakosság mintegy 18 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.), 7 százalékuk egyszerre többen is. Ennek megfelelően az aktív korú népesség 21 százaléka, körülbelül 1,5 millió ember szed rendszeresen gyógyszereket. Ez a szám az életkor előre haladtával arányosan nő: míg a 18-39 évesek mindössze 11 százaléka, addig az 50-59 évesek közel fele (több mint 46 százaléka) él különféle orvosságokkal - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített az orvosokkal való együttműködési készséggel (compliance) kapcsolatban.
A rendszeresen gyógyszert szedők 86 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az orvos által felírt készítményeket majdnem mindig (az esetek legalább 90 százalékában) kiváltja és be is szedi, nagyrészt a kezelőorvos utasításainak megfelelően. Az egészségpénztári tagok negyede, mintegy 250 ezer ember úgy véli: ha nem lenne pénztári tagsága, nagy valószínűséggel nem tudná kiváltani az összes gyógyszerét.
A gazdaságilag aktív korú lakosság 21 százaléka szed rendszeresen gyógyszert, mely arány a 18-39 évesek körében 11 százalék, a 40-49 éveseknél 19 százalék, míg az 50-59 évesek körében a 46 százalékot is meghaladja. Az átlagnál jóval nagyobb arányban szednek rendszeresen gyógyszert a nők, az alapfokú végzettségűek, a vidéki városokban lakók, valamint az aktív korúak közül az inaktívak . A társadalmi helyzet tehát erősen determinálja a gyógyszerszedés rendszerességét.
Az AXA kutatásából kiderül, hogy azok, akik nem minden esetben tartják be a kezelőorvos által előírt rendszerességű gyógyszerszedést a túlnyomó többség (76 százalék) azért nem váltja ki, vagy nem szedi be előírás szerint a gyógyszert, mert magasnak tartja a gyógyszerárakat, 38 százalék a mellékhatásai miatt korlátozza szedését, 24 százalékuk egyszerűen elfeledkezik róla. Egytizedük vélekedik úgy, hogy az orvos is tévedhet, ezért nem mindig tartja be az előírásokat, egytizedük a gyógyszer helyett homeopátiás szereket szed. Közel ugyanilyen arányt képviselnek azok, akik szerint sok időbe kerül a vényfelírás, ezért ha elfogy a gyógyszere, időnként szünetelteti, s 7 százalék azok aránya, akik felülbírálják az orvos döntését, gondolván, hogy nem olyan súlyos az a probléma, amire az orvos gyógyszert írt, ezért nincs szükség a készítmény beszedésére. A válaszadók töredéke (3 százalék) természetgyógyásza tanácsára negligálja a gyógyszerszedést.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egészségpénztári tagok körében az átlagnál alacsonyabb azok aránya, akik azért nem váltják ki, vagy nem szedik be a gyógyszert, mert magasnak tartják az árakat.
"A kutatás egyik legfontosabb tanulsága szerint az egészségpénztári tagok negyede úgy vélekedik, hogy amennyiben nem lenne pénztári tagsága, nagy valószínűséggel nem tudná az összes gyógyszerét kiváltani, további 14%-uk pedig biztos ebben, vagyis összességében 2/5-ük (mintegy 385 ezer ember) számára könnyíti meg a tagság a gyógyszerek kiváltását." - hangsúlyozza dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke, és hozzáfűzi: "Ez újabb bizonyíték arra, hogy az egészségpénztári tagság nemcsak növeli az egészség-tudatosságot, hanem biztosítja a forrásokat is a tagok megfelelő egészségügyi ellátásához."