Pénzcentrum • 2010. június 9. 09:32
A kormány által tegnap bejelentett intézkedések fő iránya egyértelműen az adócsökkentés, illetve az adóadminisztráció csökkentése. Ennek hatására és elemzésére, azonban csak a részletek ismertetése esetén van lehetőség. Azonban az már biztosan látszik, hogy a bejelentések egyértelmű vesztesei a pénzügyi intézmények - állítja Hegedüs Sándor, RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere.
Egyértelműen pozitívum a társasági adó mértékének 10 százalékra való csökkentése 500 millió forint adóalapig. Az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése is összességében jó iránynak ígérkezik, még ha nem is világos az adójóváírás megszüntetésével való összefüggése, illetve annak időzítése. Az első akciótervnek nevezett csomag azonban nem tér ki a magyar adórendszer két fájó pontjára: a helyi iparűzési adó eltörlésére és a társadalombiztosítási járulék csökkentésére. Elképzelhető, hogy ezen utóbbiak rendezésére a további akciótervek keretében kerül majd sor, az önkormányzati rendszer, vagy az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó intézkedések között.
Társasági adó
A kormányzat ezzel a bejelentésével egyértelműen segítő kezet kíván nyújtani a kis és középvállalkozásoknak azzal, hogy kiterjeszti a 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazhatóság határát az eddigi 50 milliós határról 500 millióra. A részletek ismerete nélkül adódik a kérdés, hogy az eddig támasztott 5 feltétel fennmarad-e. Ilyen feltételek különösen, hogy az e lehetőséggel élő társaság nem élhet adókedvezménnyel, vagy a munkavállalói után átlagban a minimálbér kétszeresét elérő jövedelem szerinti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. További kérdés, hogy a társasági adó adóalap módosító tételei között lesz-e olyan szintű átrendeződés, mint 2010. január 1-jétől.
Személyi jövedelemadó
A bejelentéssel, amennyiben az jogszabályi formát fog ölteni, lezárulni látszik egy hosszú évek óta húzódó vita: egykulcsos személyi jövedelemadó kerül bevezetésre, családi adózási elemekkel. Ez utóbbi esetben feltételezhető, hogy az első Orbán kormány alatt bevezetett módszer tér vissza, mely részlegesen ma is fenn áll. A számított adóból levonhatóvá válik egy a gyermekszám függvényében meghatározott összeg. Eldőlni látszik, hogy az adójóváírás, ha több éven keresztül tartó folyamat keretében is, de megszűnik. Úgy tűnik az évközi adómódosítás elvetésre került, mely mindenképpen üdvözlendő, mivel egy adminisztrációs tehertől óvja meg a vállalkozásokat, továbbá a költségvetésen se üt rést. További előnye lehet e döntésnek, hogy megfelelő részszabályok esetén az év eleji adócsökkentéssel a vállalkozások ismét bérköltség növekedés nélkül (vagy szolid növekedés mellett) javíthatják munkavállalóik nettó jövedelmi pozícióit - mondja a szakértő.
"Banki adó"
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az intézkedések egyértelmű vesztese a pénzügyi szektor, amelyre egy nagyon jelentős többlet adóterhet kíván kivetni a kormányzat. A miniszterelnök egyeztetésre hívta az érintett bankokat, biztosítókat, lízingcégeket, hogy a részleteket illetően megegyezésre jussanak. Ennek során érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a biztosítók eredményét várhatóan jelentősen rontani fogják az árvízkárokhoz kapcsolódó kifizetések, továbbá a lízing cégek tekinthetők a pénzügyi szektoron belül a válság által leginkább érintetteknek. Az egyeztetések során éles viták várhatók a tekintetben, hogy mi képezheti az adó alapját. Elképzelhető egy olyan kompromisszumos megoldás, mint 2004-ben, - amikor már létezett egy, a pénzügyi intézményekre szabott különadó. Ekkor a társaságok két módszer közül választhattak, adóalapként vagy az adóévre megállapított adókülönbözetet, vagy az adózás előtti eredményt határozták meg - emlékeztet Hegedűs Sándor.