Világgazdaság • 2010. május 21. 09:17
Alig egy százalék a vállalatok a GDP arányos k+f költése Magyarországon. A következő tíz évben nagy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy 2020-ra esélyünk legyen elérni az Európai Unió stratégiájában meghatározott 3%-os szintet - írja a Világgazdaság.
Az alacsony k+f költési szint nagy részben annak köszönhető, hogy a hazai vállalatok nem is tudják, hogy milyen adókedvezményekre jogosultak, vagy milyen európai illetve nemzeti pályázatokon vehetnének részt innovációs ötleteikkel. Ennek kiküszöbölése érdekében mindenképp fejleszteni kell a jövőben a támogatási lehetőségekről szóló információáramlást - nyilatkozta Kövesdy Attila a Deloitte Zrt. Adóosztályának vezetője.
Pedig Magyarország mind uniós szinten, mind pedig globálisan vizsgálva igen kedvező k+f környezettel rendelkezik. Az OECD országok közül 12., az Európai Unióban pedig Csehország, Franciaország, Norvégia, Portugália és Spanyolország mögött a hatodik. Ehhez képest hazánk a GDP arányos k+f költések az OECD-országok között 27., az unióban pedig 18. helyen áll.
A magyar adórendszer keretein belül lehetőség van a k+f költségek révén kedvezményhez vagy adóalap-csökkentéshez jutni a társasági adóban, az iparűzési adóban és az innovációs járulékban is. Az innovációs járulék jövő évi eltörléséről a megalakuló kormány oldaláról korábban felröppentek hírek, a negyedik k+f könnyítéssel érintett adónemet, a 4%-os különadót pedig már el is törölte a most leköszönő kormányzat.
Az adózással kapcsolatos tájékoztatási rendszerek fejlesztésén kívül az innovációs stratégia céljának teljesítéséhez emellett szükség van a hazai mérnökképzés erősítésére is. Ennek érdekében néhány nappal ezelőtt az ország 12 nagyvállalata megalapította az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetséget, melyről részletesebben a következő írásban olvashatsz: Szövetség alakult a mérnökképzés jobbítására.