Pénzcentrum • 2010. március 27. 14:02
Brit kutatók igazolták: a pénz, illetve vagyon önmagában nem boldogít, azonban ha több van belőle, mint környezetünknek, vagyis a státusz már igenis boldogabbá tesz.
A boldogság-vagyon közötti összefüggés tanulmányozásával már több kutató foglalkozott, akik általában arra jutottak, hogy a kettő között létezik összefüggés, amiben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, hiszen a pénzből olyan dolgokat vásárolhatunk, melyek megkönnyítik életünket, és ez elégedettséggel tölt el. Ugyanakkor az is világos, hogy az összefüggés nem lineáris, a csökkenő hasznosság elve itt is érvényesül: vagyis bizonyos vagyonszint fölött a gyarapodás már nem okoz nagyobb örömet.
Kutatók azonban érdekes módon nem találtak összefüggést nemzeti szinten a vagyongyarapodás, vagyis a gazdasági növekedés és az ország lakosságának boldogsága között. Semmivel nem vagyunk boldogabbak ugyanis, mint harminc-negyven évvel ezelőtt - felmérések szerint - márpedig ez idő alatt az átlagos jövedelem minden országban emelkedett.
Ez tehát egy furcsa paradoxon, hiszen ha egyéni szinten kimutatható az összefüggés a vagyon és a boldogság között, akkor aggregát szinten is igaznak kellene lennie az állításnak.
Az ellentmondás felkeltette a Warwick-i és a Cardiff-i Egyetem kutatóinak figyelmét, akik vizsgálni kezdték, vajon mit jelent a vagyon az emberek számára, abszolút szintjét tartják-e fontosnak, vagy másokhoz viszonyított szintje számít a vagyonnak.
A kutatók egyik hipotézise tehát az volt, hogy nem csak a jövedelem abszolút szintjétől függ elégedettségünk, hanem attól is, hogy az átlaghoz képest mennyivel magasabb a jövedelmünk, vagyis a relatív vagyon számít. Ez részben magyarázatul szolgálhat az ellentmondásra, hiszen attól még, hogy a nemzeti jövedelem nőtt az elmúlt évtizedekben, az egyének többsége nem keres többet az átlagnál.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A relatív jövedelem hipotézis igazolására a kutatók 12 ezer brit egyént vizsgáltak meg. Egyrészt felállítottak egy rangsort a jövedelmek alapján, amit összehasonlítottak a résztvevők válaszaival azon a kérdőívre, mely boldogságukat vizsgálta. Ezek után felállítottak egy rangsort az egyének státusza szerint, amelyben olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a kor, nem, végzettség, vagy a lakóhely. Ennek segítségével olyan jövedelemrangsort is kaptak, amelyet az azonos korosztályba tartozókhoz, vagy a szomszédokhoz képest állítottak fel.
A két egyetem kutatója úgy találta, hogy az utóbbi módon felállított jövedelmi rangsor sokkal pontosabb előrejelzője volt a boldogságra, elégedettségre vonatkozó válaszoknak, mint a sima jövedelemrangsor. Vagyis minél magasabban állt a státuszrangsorban az illető korcsoportjához, vagy környezetéhez képest, boldogabb volt, függetlenül attól, hogy mennyit keresett fontban kifejezve.
Azt azonban nem vizsgálták, hogy a két státuszrangsor közül melyik volt szorosabb összefüggésben a boldogsággal, vagyis hogy alapvetően a hasonló korosztályúakhoz, a hasonló végzettségűekhez, szakmát űzőkhöz, vagy a közvetlen környezetünkhöz képest szeretnénk-e többet keresni. Ennek vizsgálata még várat magára.