Pénzcentrum • 2010. február 1. 09:32
A Pénzügyminisztérium (PM) szakértői óvatos tervezéssel magyarázzák a nyugdíjpénztári átlépők járulékaiból várható bevételek tízmilliárdos alulbecslését - írja a Napi.
2009. december végéig 26,3 milliárd forintnyi extra bevétele származott a költségvetésnek abból, hogy számos magán-nyugdíjpénztári tag az állami rendszerbe való visszalépés mellett döntött. Ennek megfelelően az eddig a pénztárba fizetett járulékukat a kasszák a költségvetésbe utalták.
Nemcsak a 2009-es költségvetési, de az idei hiányra is jótékony hatással lesznek a visszalépő pénztártagok befizetései, ugyanis az átlépők járulékainak zömét az I. negyedévben kapja meg a költségvetés (a bevétel meghaladhatja az 50 milliárd forintot is).
A PM hivatalosan az I. negyedévben még 30 milliárd forint pluszbevétellel számol az átlépők járulékából - ám mivel ez az összeg gyakorlatilag már be is folyt -, így a pénztártagok vándorlásának köszönhetően minden valószínűség szerint további 15-20 milliárd forinttal javulhat az idei egyenleg.
A 2010-es költségvetés nem számolt bevétellel ebből a forrásból, szűken csak az idei folyamatokat nézve ez egy olyan mértékű talált pénz, amely teljes mértékben ellensúlyozhatja az Alkotmánybíróság által elkaszált vagyonadó-bevételeket.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,2 százalékos THM-el, havi 214 756 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Magnet Bank és az ERSTE Bank, ahol 6,71%, a CIB Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az ingatlanok adóztatásából 2010-re 49 milliárd forinttal számoltak - vagyis az AB ítéletét akár teljes mértékben megfinanszírozzák a visszalépők. Ez a fejtegetés csak rövid távon igaz, mivel a pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők a most visszahozott járulékaikért cserébe - még ebben az évtizedben - nyugdíjat remélnek, tehát hosszú távon nőnek a nyugdíjalap kiadásai.