Pénzcentrum • 2010. január 6. 12:02
Az Alkotmánybíróság a családi pótlék adózásához kapcsolódó hatályos rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az év végén. Makroszinten ez több tízmilliárd forint költségvetési bevétel kiesését jelenti, továbbá a családi pótlékhoz kapcsolódóan a szeptember óta már levont és megfizetett adóelőlegek utáni kiutalási kötelezettséget keletkeztethet. Ezeken túl is érdemes azonban áttekinteni a döntés indoklásának főbb gondolatait, az AB előtt lévő további ügyek, és a későbbi jogalkotás szempontjából is.
Az Alkotmánybíróság a családi pótlék adózásához kapcsolódó hatályos rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A döntést feltételezhetően mindenki értelmezte a saját életállapota, vagy beállítódása alapján. Makroszinten ez a költségvetési tervezés során kalkulált 30 milliárd forint bevétel kiesését jelenti, továbbá - mivel a döntés visszamenőleges hatályú -, a családi pótlékhoz kapcsolódóan szeptember óta már levont és megfizetett adóelőlegek tekintetében az adóhatóságnak kiutalási kötelezettsége keletkezhet legkésőbb júniusban. "Mindezeken túl azonban érdemes, különösen a már az Alkotmánybíróság előtt lévő ügyek, de akár a későbbi jogalkotás lehetséges útjainak szempontjából is áttekinteni a családi pótlék adóztatásáról hozott döntés indoklásának főbb gondolatait" - emelte ki Kalocsai Zsolt az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy adóztatható-e egy olyan jövedelem a magánszemélynél, amelyet az nem kapott meg. A családi pótlékot - adóterhet nem viselő járandóságként -, nemcsak az azt megkapó magánszemély, hanem a vele együtt élő házastársa, illetve élettársa is köteles volt figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a házastárs, élettárs igényelt-e családi pótlékot. A határozat szerint egy adót illető rendelkezés csak akkor felel meg az alkotmányos mércének, ha az adó és az adóalany jövedelme között közvetlen kapcsolat áll fenn. Az esetleges áthallások miatt a határozat összehasonlítja a rendelkezést a több adórendszerben ismert ún. házastársi splitting módszerrel - mely a házastársak jövedelmét összeadja, elfelezi, majd ez alapján személyenként adóztat - is.
Legfontosabb különbségként a részlegességet emeli ki döntés, hiszen az nem minden jövedelemre vonatkozik, csak a családi pótlékra, így egyes esetekben a felekre kedvezőtlenül hathat. Ilyennek tekinthető például, amikor a családi pótlékot az amúgy GYES-ben részesülő anya kapja meg, de annak felét az adótábla alsó sávját meghaladó keresettel rendelkező férj adóalapjánál is figyelembe kell venni. További eltérésként emeli ki az indoklás, hogy a vizsgált jogszabály nemcsak a házastársakra, hanem az élettársakra is kiterjed, illetve nem vizsgálja, hogy az együttélő személyek gazdasági közösségben élnek-e. Ezek áttekintése után a határozat leszögezi, hogy alkotmányellenes a magánszemély esetében a ténylegesen meg nem szerzett jövedelmek adóalapba vonása.
"A döntés egyik kitételét, egy később esetleg kialakítandó családi adóztatás kereteinek meghatározása, illetve annak bírálata során érdemes lesz figyelembe venni. E szerint önmagában nem lenne ellentétes az alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseivel egy olyan megoldás, amely lehetővé tenné, hogy a házastársak válasszanak a jelenlegi személyi adózás vagy az ún. splitting módszer között" - mutatott rá Kalocsai Zsolt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Alkotmánybíróság azt is vizsgálta, hogy a rendelkezések sértik-e a teljesítőképesség szerinti adózás követelményét. Hivatkozva egy korábbi döntésre, mely szerint hátrányos megkülönböztetés az is, "ha az adott szabályozási koncepció alkotmányossági szempontból lényegesen eltérő helyzetben lévő csoportokra azonosan vonatkozik". A határozat leszögezte, hogy alkotmányossági szempontból lényegesen eltérő helyzetben vannak azok a személyek, akik családban élnek és gyermekekről gondoskodnak, szemben másokkal. Továbbá kijelentette, hogy a szülők személyes adóteherviselő képessége nem azonos azokéval, akik gyermeket nem nevelnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a progresszív adótábla és az adóterhet nem viselő járandóság adózási természete miatt több adót fizethetnek az ugyanannyi gyermeket nevelők, ha a család egykeresős modellben működik, szemben a kétkeresős modellel mely sérti az adóalanyok teherviselő képessége szerinti adózás követelményét, hátrányosan megkülönböztetve előbbi családokat. Ezen alkotmányos alapelv további kifejtése várható majd a közeljövőben kihirdetésre kerülő határozatban, mely az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényhez beadott indítványokat vizsgálja.
A határozat kitért arra is, hogy a gyermeki létminimum adómentessége - mely a német alkotmánybírósági gyakorlatból ismert - olyan jogegyenlőségi tétel, melyet fokozottan figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy "a gyermek családjának és az államnak az Alkotmányból eredő kötelezettsége van arra, hogy a gyermek emberhez méltó létezése minimális feltételeihez szükséges javakat biztosítsák".