Pénzcentrum • 2009. július 1. 09:02
Mindössze 1260 büntetőfeljelentést tett tavaly az adóhatóság 317 ezer lezárt vizsgálat után. Az elkövetési érték 82 milliárd forint volt, az elkövetők harmada ismeretlen. A hatóság szerint nem a bűnözők üldözése a feladatuk, hanem az adóbeszedés koordinálása.
Tavaly összesen 1260 büntetőfeljelentést tett az APEH és 16 darabot a Szerencsejáték Felügyelet 1963 bűncselekménnyel kapcsolatban - a két adat azért nem egyezik, mert egy elkövetőhöz több bűncselekmény is tartozhat. A legtöbb bűncselekmény a Btk. szerinti adócsalás körébe tartozott, 84 százalékot tett ki, de számottevő volt még a csalás vagy a magánokirat-hamisítás is.
A hatóság összesen 1402 elkövető után kutatott, ám egyharmadukat nem sikerült megtalálni, vagyis az adócsalók, csalók és egyéb bűnelkövetők harmada ismeretlen. Az azonosított elkövetők 47 százaléka gazdasági társaság tagja vagy vezetője. Az egyéni vállalkozók aránya igen kevés, mindössze hét százalékra rúgott, a horogra akadt magánszemélyek pedig az azonosított elkövetők kilenc százalékát tették ki.
Az adóhatóság tavaly 317 ezer ellenőrzést fejezett be és 397 milliárd forint adóhiányt tárt fel, ehhez képest igen csekélynek tűnik az 1260 feljelentés. A Napi Gazdaság kérdésére, hogy miért ilyen alacsony a büntetőeljárásig jutó ügyek száma, Mogyorósiné Gábor Hajnalka, az APEH elnökhelyettese azt mondta: az adóhatóság feladata elsődlegesen nem a bűnözők üldözése, hanem az adóbeszedés koordinálása. Mint mondta, az adóelkerülést mint tényt kezeli a hatóság, ennek alapján állapítják meg a szankciókat is. Az már szubjektív megfontolás része, hogy ez mennyiben számít bűncselekménynek. Az APEH-nak pedig nem feladata ilyen szubjektív elemek folytonos mérlegelése - szögezte le az elnökhelyettes.