Pénzcentrum • 2009. május 5. 15:02
2009 első negyedévében 650 felügyelő részvételével 13 624 munkáltató vizsgálatára került sor. Ebből összesen 9 369-nél találtak szabálytalanságot a felügyelők, ami az összes ellenőrzött munkáltató 68,8 %-a. Az ellenőrzött munkavállalók száma 182 983 fő volt, közülük 120 397 főnél volt szabálytalan a foglalkoztatás, ami az ellenőrzött létszám 65,8 %-a. Az összes kiszabott bírság 1 697 070 880 Ft volt ebben az időszakban.
Továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma, ebben az időszakban a hatóság 18 088 főnél állapította meg ezt a szabálytalanságot. Az ellenőrzések eredményeként 13 371 db határozat keletkezett, a hatóság 1 898 alkalommal élt figyelemfelhívással az ellenőrzései során. A felügyelet célja nem elsősorban a bírságok kiszabása, hanem a törvényes foglalkoztatás mind teljesebb körű megvalósítása.
A hatósági nyilvántartásában április 8-ig 41 330 vállalkozás szerepel, ami az összes gazdálkodó szervezet 2,5 %-a, a közbeszerzésből kizárt cégek száma 26 910. A felügyelet által vezetett munkabaleseti nyilvántartás adatai alapján április közepéig 2 607 munkabaleset bekövetkezését jelentették a munkáltatók. A bejelentett események közül súlyos kimenetelű 32 baleset volt, ebből 22 halálos, 4 súlyos csonkulásos.
Súlyos munkavédelmi jogsértések
A 2009. év első negyedévében súlyos jogsértések a kiemelt ágazatok közül elsősorban az építőiparban, illetve a feldolgozóipari tevékenységet végző munkáltatók ellenőrzése során és a mezőgazdaságban tapasztaltak. Az adatokból jól látható, hogy a legtöbb intézkedésre az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok, az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos jogsértések, valamint az alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos jogsértések miatt került sor az adott időszakban.
Súlyos veszélyeztetést jelent a be és leesés elleni védelem hiánya, amely miatt szintén jelentős számú felügyelői intézkedésre került sor. Az elmúlt év tapasztalataihoz hasonlóan a kockázatértékeléseknél a munkáltatók nem vesznek tudomást a külön jogszabályban előírt speciális követelményekkel járó kötelezettségekről. A kockázatértékelést megalapozó műszeres munka-higiénés méréseket a munkáltatók jelentős része elmulasztja.
Az egyik munkáltató székhelyén az udvarban levő épület tetőszerkezetén napelem szerelést végzett 3 munkavállaló. Az ellenőrzéskor a pékség tetőszerkezetén 2 fő dolgozott. Ők mérték fel, hogy pontosan hová és hogyan kerüljenek elhelyezésre a napelemek. Ezt a munkát az épület tetőszerkezetének kb. 4 m magasságban és kb 1 m-re a tető végétől, a falsíktól végezték. A tetőszerkezetre a munkavállalók a pékség udvar felőli oldalán - a garázs végénél - a palatető esőcsatornának támasztott fémlétrán jutottak fel és le. A talajszinten további egy fő segédmunkás adogatta fel a létrára állva a szükséges anyagokat a tetőn dolgozóknak.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az építési-szerelési munkaterületen az ellenőrzéskor a pékség épület nyeregtetős tetőszerkezetén kb. 4 m magasságban - az előzőekben leírt módon - munkát végző 2 fő munkavállaló nem viselt leesés elleni egyéni védőeszközt. A tetőszerkezeten nem volt kiépítve leesés elleni kollektív műszaki védelem, nem volt védőkorlát. Az épület mellett nem volt állványzat felállítva, így a munkavégzés során kb. 10-11 m hosszan fennállt a leesés veszély.
A tetőszerkezetén, illetve a talajszinten munkát végző 3 fő munkavállaló nem viselt fejvédő sisakot. Az egyéni védőeszköz nem volt a munkavégzés helyén, azt a munkáltató nem biztosította a munkavállalók számára - áll az OMMF legfrissebb jelentésében.