Pénzcentrum • 2009. február 26. 05:40
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségek 2009-es szabályait. Az előírások böngészése során több adómentes jogügyletre is bukkantunk.
Az adómentes szabályok részletezése előtt tisztázzunk a fontosabb alapfogalmakat. A személyi jövedelemadó törvény szerint ingatlannak minősül a föld és minden a földdel alkotórészi kapcsolatban álló dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználatot, a haszonélvezeti jogot, a használati jogot, a telki szolgalmat, valamint a bérleti jogot tekintik.
Adómentes ingatlanügyletek
A házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem adómentes, továbbá ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor sem kell a jövedelem után adót fizetni.
A helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés is adómentes.
Amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 millió 400 ezer forintot, akkor a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, ha a termőföldet olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évig egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy aki regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja és a földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja.
Ha a magánszemély úgy adja el a termőföldet az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezeti vagyonnevesítéssel megállapított részarány tulajdonának a megszűnését eredményezi, akkor a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelme adómentes függetlenül attól, hogy egyébként mennyi az éves összes jövedelme.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ugyancsak jövedelemkorlátoktól függetlenül mentes a termőföld átruházás, ha a vevő magánszemély regisztrációs számmal rendelkező olyan mezőgazdasági termelő, aki állattenyésztést folytat, és az általa használt földterület nem éri el az ágazati jogszabály szerint számított mértéket. Ekkor is előírás a fent részletezett öt évre vonatkozó hasznosítás, vagy a minimum 10 éves bérbeadás.
Adómentes a termőföld-ügylet továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtok-összevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik.
Ha az átruházás adómentessége a vevő számára előírt feltételek teljesítésétől függ, az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban nyilatkozik, hogy vállalja a feltételeket. Ha valótlanul nyilatkozik és utóbb az adóhatóság adóhiányt állapít meg, az a vevőt terheli. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti, a vételi szerződésben meghatározott árat nála ingatlan átruházásából származó jövedelemként kell figyelembe venni akkor, ha a nyilatkozata szerinti vállalást megszegte.
2008-ban értékesített termőföld esetén is alkalmazható szabály, hogy az adómentesség érvényesítéséhez az előzőekben ismertetett rendelkezéseknek megfelelő termőföld értékesítés céljáról az értékesítőnek nem kell az adóbevallásában nyilatkoznia. A változás a gyakorlatban azt is jelenti, hogy abban az esetben, ha a magánszemélynek az előzőekben említett termőföld értékesítésen kívül az adóévben más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezett, akkor emiatt nem kell bevallást benyújtania.