Pénzcentrum • 2009. február 16. 14:15
Az emberek nagyobbik fele (54 %-a) úgy gondolja, hogy a munkaerőpiacon történő érvényesülés lehetőségét a folyamatos képzés, az élethosszig tartó tanulás biztosítja, de azok aránya is számottevő (41 %), akik szerint a boldogulás inkább a jó kapcsolatokon múlik. Az emberek közel kétharmadának vannak tanulási tervei, s ezek között legnagyobb súllyal - tízből négy-négy felnőttnél - a szakmai tudás elmélyítése és a nyelvismeret bővítése szerepel.
Minden ötödik polgár valami újba is belekezdene, szeretne egy (másik) szakmát vagy nyelvet elsajátítani. Az érettségi és a diploma megszerzése az ezekkel nem rendelkező felnőttek 10-15 %-a számára vonzó lehetőség - ezek a legfontosabb megállapításai annak a telefonos közvélemény-kutatásnak, amelyet 2009 februárjában készített a Business Superbrands 2008 díjas Szonda Ipsos, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő megkérdezésével.
A magyar felnőttek 63 %-a tervezi, hogy a következő néhány évben tovább képezi magát. A tanulni szándékozók elszántságát jellemzi, hogy csaknem mindegyiküknek többféle elképzelése van. Az emberek négytizede azt fontolgatja, hogy saját foglalkozásán belül keres majd valamilyen, a fejlődését szolgáló tanfolyamot. A magyarok 24 %-a még ennél is nagyobb célt tűzött ki maga elé: új szakmát kíván tanulni. A fiatalok vannak leginkább lendületben, 32 %-uk akarja elmélyíteni jelenlegi tudását, s 23 %-uk szeretne valami teljesen új foglalkozást elsajátítani s 22 %-uk egyszerre mindkettőben gondolkodik.
Terveik szerint nyelvtanulásra is viszonylag sokan adják majd a fejüket, 38 %-nyian továbbfejlesztik mostani tudásukat, 22 százaléknyian pedig belekezdenek valamelyikbe. A meglévő nyelvtudás elmélyítésének igénye minden társadalmi rétegben megfigyelhető, de az átlagosnál sokkal nagyobb ez a vágy az érettségizettekben és a diplomásokban (51-56 %) valamint a fiatalok körében (62 %).
Új nyelv tanulásának szándéka viszont a 60 év felettiek között alig észlelhető, mindössze 2 százalékuk tervez ilyent. Ugyanakkor a képzések tekintetében általában passzívnak mutatkozó alapfokú képzettségűek körében ennél jóval többen, 17 százaléknyian kívánnak beiratkozni nyelvtanfolyamra. Új nyelvet is főképpen a fiatalok akarnak tanulni - 42%-uk, de a közép-és felsőfokú végzettségűek háromtizede is gondolkodik ezen.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az állami oktatási rendszer nyújtotta lehetőségeket, az érettségi és diploma megszerzését viszonylag kevesen tervezik. A középfokú végzettséggel nem rendelkezők közül csak 14 százaléknyian akarnak érettségizni. A felsőfokú oklevél az érintettek mindössze 9 százalékának vágyai között szerepel.
Az emberek többsége tehát tanulni szeretne a közeljövőben, s 54 százalékuk úgy érzi, ha valaki nem képezi magát állandóan, akkor lemarad és kiesik a munkaerőpiacról. Ezzel szemben a lakosság 41 százaléka szkeptikus az élethosszig tartó tanulás hasznát illetően, szerintük a képzettség nem sokat számít, az boldogul, akinek jó kapcsolatai vannak. A társadalom minden csoportjában a folyamatos képzés pártján lévők vannak többen, de amíg a diplomások és a fővárosiak körében arányuk 64-65 százalék, addig a falvakban és az alapfokú képzettségűek körében 49-51 százalék. Utóbbi két csoportban viszonylag sokan - 44-45 százalék - hangsúlyozta a kapcsolati tőke erejét.