Pénzcentrum • 2009. február 10. 10:00
A gazdasági válság előrehaladtával folyamatosan nő a munkanélküliség az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban. Magyarország már a harmadik helyen áll a munkát keresők arányát tekintve, de a valós helyzet ennél sokkal rosszabb lehet.
Az OECD-hez tartozó országokban az átlagos munkanélküliségi ráta decemberben 0,2 százalék volt, ami 0,2 százalékponttal magasabb, mint a novemberi adat és 1,1 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az OECD európai tagországaiban a munkaképes 15-64 év közötti lakosok 8,0 százaléka keres munkát, de nem talál.
A frissen közzétett adatokból kiderül, hogy Magyarországon a 15-64 éves korúak 8,5 százaléka munkanélküli hivatalosan, így az OECD-toplistán a harmadikok vagyunk. (Ez a szám egyébként a statisztika sajátosságai miatt nem egyezik meg tökéletesen a hazai hivatalos munkanélkülsiégi rátával.) Csak Spanyolország és Szlovákia előz meg minket 14,4, illetve 9,4 százalékkal. Sikerült beérnünk és leelőznünk az európai OECD-tagországok átlagát is, a G7-ek munkanélküliségi adatait pedig már most magunk mögött hagytuk.
Mindezt úgy értük el, hogy a Danske Bank felmérése szerint 2008-ban csak viszonylag mérsékelten emelkedett a régiós munkanélküliség, a tavalyi év során felszínre bukkanó piaci feszültségek nem éreztették hatásukat a munkaerőpiacon. Az idei recessziós környezet viszont annál inkább érinti a foglalkoztatottságot a térségben. Vagyis még több elbocsátás várható.
Ugyanakkor az Eurostat adataiból még döbbenetesebb kép tárul a szemünk elé. A 2007-ig tartó statisztikák szerint Magyarországon a munkaképes korúak mindössze 60,5-62,0 százaléka jelenik meg a munkaerőpiacon, mint aktív álláskereső, szemben az EU-27 68,9-70,5 százalékos adataival. A KSH legutolsó negyedéves adatai is alátámasztják az EU számait: 15 és 64 év között 3,8 millió munkavállalóra 336 ezer munkanélküli és 2,6 millió inaktív jut. És ehhez jönnek még az idősebbek és a fiatalabbak, akiknél természetesen igen magas az inaktivitási arány.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A 15-64 évesek körében az inaktívak nagy részét természetesen a felsőoktatásban tanulók, illetve a nyugdíjasok adják. Sok inaktív háztartásbeli, illetve rokkantnyugdíjas. Felmérések kimutatták azonban, hogy a jóléti segélyben részesülők legnagyobb aránya nem kíván visszatérni a dolgozók körébe, vagyis a segélyek csak csökkentik a munkavállalási hajlandóságot. Valószínűleg utóbbi csoport egy jó része azért idényjellegű munkákkal, illetve a szürke- és feketegazdaságban keres némi pénzt.
Ugyanakkor az is megfigyelhető volt az elmúlt években, hogy azon térségekben, ahol épp prosperált a gazdaság, nem csupán a munkanélküliek, hanem az inaktívak száma is csökkent. Ez arra is utal, hogy Magyarországon a már így is elborzasztó statisztikai adatoknál jóval magasabb lehet a valós munkanélküliségi ráta, mivel a munkanélküliek egy része a szociális ellátó rendszerbe menekül inaktívként. Azok, akik - papíron - nem termelnek, csak fogyasztanak a 15-64 éves korosztály 44 százalékát teszik ki, amelyet a fennmaradó 56 százalék juttatásaiból kellene eltartani. Mindennek messzemenő következményei vannak, például főként itt keresendő annak az oka is, hogy miért olyan magas az egy adóalanyra jutó adóterhelés, ha eközben a teljes adóbevételünk nem lóg ki az uniós átlagból.