Portfolio • 2026. március 9. 17:36
Tavaly tovább romlott a hazai bankszektor jövedelmezősége: a hitelintézetek belföldi, adózott nyeresége 8 százalékkal, 1502 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest. A visszaesést elsősorban a drasztikusan megugró működési költségek, a magas adóterhek és a stagnáló kamateredmény okozták. Bár a szektor stabilitása és a hitelportfólió minősége továbbra is kiváló, az osztalékbevételek nélkül számított tőkearányos megtérülés hamarosan a tulajdonosi elvárások szintje alá eshet - írta meg a Portfolio.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai alapján a hitelintézetek konszolidált – azaz a külföldi leánybankokat és egyéb érdekeltségeket is magában foglaló – nyeresége csupán 1 százalékkal, 1967 milliárd forintra mérséklődött.
Ez a mérsékelt csökkenés jelentős részben az OTP Bank teljesítményének köszönhető. A pénzintézet egyedül a szektor csoportszintű profitjának 58 százalékát, 1146 milliárd forintot adta. A tisztán belföldi tevékenységet mutató, 1502 milliárd forintos szektorszintű eredmény ugyanakkor árnyaltabb képet fest. Ráadásul tavaly négy kis- és két közepes méretű intézmény is veszteséggel zárta az évet.
A belföldi eredmény valójában jelentős részben a beérkező, 496 milliárd forintnyi osztalékbevételnek köszönhető. Ha ezt levonjuk, a szektor tényleges nyeresége alig haladta meg az ezermilliárd forintot. A bankok eredményességét erősen rontották a kormányzati elvonások. Tavaly 166 milliárd forint extraprofitadót és 122 milliárd forint bankadót fizettek be az államkasszába. Különösen aggasztó a szektor számára, hogy a legutóbbi intézkedések nyomán az extraprofitadó idén már a 350 milliárd forintot is elérheti.
A jövedelmezőség romlásának hátterében az egyes eredménytételek markáns átrendeződése áll. Míg a nettó kamateredmény lényegében stagnált, a működési költségek az inflációt messze meghaladó mértékben nőttek. Ez a növekedés több mint 15 százalékos volt, ami számszerűsítve 320 milliárd forintos ugrást jelent. Ebben komoly szerepet játszottak a 11 százalékkal növekvő személyi, valamint a 16 százalékkal emelkedő informatikai ráfordítások is.
A költségek növekedésének legfőbb hajtóereje azonban a tranzakciós illeték megemelése volt. Ebből a címszóból a bankok 129 milliárd forinttal fizettek többet az államkasszába, mint egy évvel korábban. Ezt a terhet ugyanakkor a pénzintézetek szinte teljes egészében áthárították az ügyfelekre, ami meg is látszik a bevételeken. Nettó díj- és jutalékeredményük ugyanis 18 százalékkal, 193 milliárd forinttal emelkedett. A profitot érdemben csak az mentette meg a nagyobb zuhanástól, hogy a bankok a kiváló portfólióminőségnek köszönhetően 58 százalékkal kevesebb céltartalékot és értékvesztést számoltak el.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,9%, a Magnet Banknál 7,03%, a Raiffeisen Banknál 7,22%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29% . Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A csökkenő nyereség a tőkearányos megtérülés (ROE) folyamatos hanyatlásában is megmutatkozik. A mutató a 2023-as 18,7 százalékos csúcsról tavaly 16,1 százalékra esett vissza. Ha a számítást megtisztítjuk az osztalékbevételektől, a megtérülés már csupán 11,2 százalékos. A növekvő adóterhek és a csökkenő kamatkörnyezet miatt ez az arány a közeljövőben akár 10 százalék alá is eshet, ami már alulmúlja a tulajdonosok által elvárt hozamszintet.
Mindezek ellenére a magyar bankszektor rendkívül stabil. A tőke- és likviditási helyzet szilárd, a hitelportfólió minősége pedig történelmi csúcson van. A nemteljesítő hitelek aránya (NPL) az év végén mindössze 1,4 százalékot tett ki. Az üzleti aktivitás sem állt meg, a mérlegfőösszeg 2,8 százalékkal bővült. Ezt a növekedést elsősorban a lakossági hitelezés fűtött, amely a vállalati szegmensnél jóval élénkebb volt, és 7,7 százalékos állománybővülést generált.