Pénzcentrum • 2025. június 3. 12:31
Bár a lakáshitelezés áprilisban is erős maradt, a márciusi csúcs után már enyhe visszaesés látható. A hitelfelvétel leginkább a használtlakás-piacon jelenik meg, az újépítésű ingatlanok iránti kereslet továbbra is gyenge – ez pedig az építőipar fellendülésének egyik gátja. A szakmai várakozások szerint 2025-ben még kevesebb új lakás épülhet, mint tavaly, és a jelenlegi pozitív jelek egyelőre nem jelentenek tartós fordulatot. A kamatok, a gazdasági bizonytalanság és az építőanyag-piac is óvatosságra intenek.
A lakáshitelezés továbbra is magas szinten áll, a márciusi megugrás után áprilisban minimális mértékben visszaesett. Ez azonban még nem elegendő indok az optimizmusra, hiszen ennek a jelentős része a használtlakás piacon jelenik meg, kevésbé az új építésű ingatlanok piacán, ami serkenteni tudná az építőipart. Továbbra is félő, hogy 2025-ben annyi lakás sem épül Magyarországon, mint 2024-ben, a szakma 12 ezer új lakásépítésre számít a tavalyi a 13 ezerhez képest - olvasható Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökének kommenrárjában, amit a Magyar Nemzeti Bank lakáshitelezési adataihoz fűzött.
Legutóbb 2021 második, és 2022 első felében, azaz a nagy infláció elindulása előtt zárt jó periódust a magyar lakásépítési piac. Ebben a periódusban a lakáshitelezés havi átlaga 124 milliárd forint volt, ami alacsonyabb ugyan a legutóbbi két hónap átlagánál (135 milliárd), de 2021 decembere és 2025 januárja között a lakásépítés termelői árindexe 50 százalék felett volt, vagyis az akkori 124 milliárd most 190 milliárd forintnak felelne meg a kivitelezési piacon - folytatja a szemember.
Ráadásul az egy hosszabb, egy egész éven át tartó felívelés volt, a mostani megugrás pedig mindössze 2 hónapja tart, és számos jele van annak, hogy nem tart örökké. A használtlakás piac az év eleji megugrás után lassulni látszik, a kamatszintek még mindig 7 százalék körül alakulnak, és az építőanyag kereskedelem forgalmi adatai is a korábbi lendület kifulladására utalnak. Ezen felül számos külső és belső gazdasági tényező a lakosság elbizonytalanodásához vezet, ami általában nem segíti az ingatlanfejlesztők beruházási döntéseinek a meghozatalát - összegzi Juhász Attila.