Pénzcentrum • 2023. szeptember 18. 10:02
Múlt heti cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal a jelenséggel, hogy hazai viszonylatban kifejezetten jómódúnak számító magyarok szabad felhasználású jelzáloghitelből származó pénzeket fektettek be 2023 első felében, kihasználva, hogy a hitelkamat mértéke elmaradt a Prémium Magyar Állampapír hozamától. Van azonban egy másik hiteltípus is, amely szintén ösztönözheti a lakossági állampapír arbitrázst.
Múlt héten megjelent cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a tehetősebb magyarok egy része minden jel szerint felfedezett magának egy könnyű pénzkereseti lehetőséget: a magas inflációs környezetben relatíve olcsónak számító szabad felhasználású jelzáloghitelekből vásároltak maguknak állampapírokat, például Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP). Akkor úgy számoltunk, hogy a lehetőséget időben felismerők akár 5,6 millió forintos hozamot is elérhetnek 2 év alatt.
A magas hitelösszegekből, illetve az azokat felvevők jövedelméből jól látszik, hogy a fenti lehetőséggel elsősorban csak a tehetősebb magyarok tudtak élni. Létezik azonban egy másik társadalmi réteg, amely ugyan kevésbé tőkeerős, ám amely úgyszintén élhet egy, a fentihez hasonló hiteltrükkel, köszönhetően a számára nyújtott kedvező kamatozású hiteleknek. A felsőoktatásban tanuló diákokról van szó.
Diákhitel 1 - a magas kamat ellenére is megérheti
Teljesen egyértelmű, hogy az átlag magyar diák sokkal rosszabb helyzetben van, mint a szabad felhasználású jelzáloghitelből állampapírt vásárló honfitársai. Sokuknak komoly nehézséget jelent a mindennapi megélhetés költségeinek, adott esetben magának a tandíjnak a kitermelése. Éppen emiatt a magyar állam a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású hitelekkel próbál segíteni a helyzetükön.
Ezek egyike a szabad felhasználású Diákhitel 1, melynek kamata 2023 júliusa óta évi 7,99 százalék. Ez az érték jelentősen meghaladja a korábbi években meghatározott kamatokat, ugyanakkor a magas inflációs környezetben ez még mindig olcsónak számít.
Bár a PMÁP mostani sorozatának már kevésbé kedvezőek a feltételei, mint az év eleji sorozatoknak, a papír hozama még mindig 14,75 százalékos, ami jelentősen meghaladja a hitelkamatot. Amennyiben valaki felveszi a félévente igényelhető maximális, 750 ezer forintos hitelösszeget, az egy év múlva a mostani 7,99 százalékos kamattal számolva 809 925 forinttal fog tartozni a magyar állam felé.
A hitelösszeg PMÁP-be való fektetése esetén azonban a szóban forgó 750 ezer forintból egy év múlva 860 625 forint lesz. Az éves hozam tehát 50 700 forinttal haladta meg a kamatterhet, amit azonban csak akkor tudunk (részben) realizálni, ha 1 év letelte után visszaváltjuk az állampapírokat és végtörlesztjük a hitelt is. A papírokat jellemzően a névérték 99 százalékán lehet visszaváltani, tehát a 750 ezer forint tőkéből levonódik 7 500 forint.
A maradék 853 125 forintból kell tehát végtörleszteni a már említett 809 925 forintot. A diákhitelek díjmentesen elő- és végtörleszthetők, így a művelet után 43 200 marad a zsebünkben.
Azt azonban nem lehet megmondani, hogy mennyi pénzt kereshetnénk akkor, ha nem zárnánk le az ügyleteket egy év után: a PMÁP éves hozamát alapvetően befolyásolja az előző év átlagos inflációja, amelynek jövőbeli értékét értelemszerűen jelenleg nem lehet megmondani. Ez az érték 2023-ban várhatóan 18 százalék körüli lesz, így a 2024-es hozam még biztosan jelentősen meghaladja majd a Diákhitel 1 mostani 7,99 százalékos kamatszintjét.
Csakhogy azt sem tudjuk, hogy a jövőben mekkora lesz a Diákhitel kamata. A júliusi kamatemelésről szóló kormányrendelet 2023. december 31-ig érvényes, nincs tehát kőbe vésve, hogy jövőre nem emelkedik annak mértéke. Nincs kizárva, hogy kedvezőtlen gazdasági körülmények között újabb emelésre kerül majd sor 2024-ben.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a korábbi években a kormányzat folyamatosan alacsonyan tartotta a Diákhitel 1 kamatát, így talán nem alaptalan azt feltételezni, hogy hosszabb távon – ha a körülmények engedik – inkább csökkentésre lehet számítani, így pedig a hitelkamat tartósan a PMÁP hozamának mértéke alatt maradhat.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Van itt még egy bökkenő
Van egy fontos tényező, amely a Diákhitel 1 befektetési célú felvétele ellen szól, mégpedig az, hogy a hitel kamata minden év végén tőkésítésre kerül. A diákévek alatt ez persze pozitívumnak hat, hogy nem kell törleszteni a felvett hitelt, ám ez ugyanakkor azzal is jár, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb tőketartozást görgetünk magunk előtt.
Magyarul, a felvett 750 ezer forintos tőketartozás egy évvel később már 809 925 forint lesz (+59 925 forint), két év múlva pedig – feltételezve, hogy a kamat változatlanul 7,99 százalék – 874 638 forint (+124 638 forint). Ezzel szemben a megvásárolt állampapírjaink névértéke változatlanul 750 ezer forint lesz, a hozamunk ez alapján kerül kiszámításra.
A papír hozama és a hitelkamat közötti különbség jelentős, tehát hosszabb távon is pozitívan jönnénk ki elképzelt befektetésünkből, ám fontos tudatában lenni annak, hogy a befektetés versenyképességét folyamatosan rontaná az emelkedő tőketartozás. Az első évben elérhető több mint 43 ezer forint hozam fokozatosan olvadna el, és az állampapír futamidejének végére már csak 30 ezer forint lenne egy évre (továbbra is feltételezve persze a kiinduló kamatokat).
Azonban kevésbé tűnik valószínűnek, hogy hosszabb távon ennyire magas maradjon a kamatkörnyezet. Gondoljunk csak arra, hogy 2019 nyarán volt olyan PMÁP-sorozat, melyet 3,9 százalékos hozammal bocsátottak ki, miközben a Diákhitel 1 kamata csak 1,99 százalékos volt. Egy ehhez hasonló helyzetben értelemszerűen még kisebb éves hozamra számíthatnánk, bár legalább az is elmondható lenne, hogy a Diákhitel Központ irányában fennálló tőketartozásunk is sokkal kisebb mértékben emelkedne.
A fentiek alapján elmondható, hogy inkább csak rövid távon érheti meg az egész állampapíros művelet, az idő előrehaladtával azonban a tőketartozás emelkedése miatt a képzeletbeli befektetésünk egyre kevésbé lesz vonzó.
Diákhitel 2-vel még jobb - csak legyen hozzá pénzünk
Sokkal egyszerűbb a képlet, ha a Diákhitel 2 felhasználásával fektetünk be, ennek ugyanis 2017 októbere óta 0 százalék a kamata. Itt tehát nem kérdés, hogy megéri a hitelösszeget befektetni, csakhogy van egy kis bökkenő: ellentétben a Diákhitel 1-el, a Diákhitel 2 nem szabad felhasználású, az csak a képzés önköltségi díjának a kiegyenlítésére fordítható, illetve a hitelösszeg is az önköltségi díj értékében van maximalizálva.
Ennél a hiteltípusnál az adós nem is látja az összeget: azt egyből az oktatási intézménynek utalja el a Diákhitel Központ. Tehát csak akkor tudjuk fialtatni az államtól ingyen kölcsönkapott összeget, ha egyébként a rendelkezésünkre áll a tandíj összege. Alighanem csak az esetek kisebbik részében áll fenn ez a helyzet, viszont ilyenkor abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az állam ingyen kölcsönadja számunkra a tandíj összegét, miközben a saját pénzünket befektethetjük. Nyilván egy frissen érettségizett diák nem feltétlen tud élni ezzel a lehetőséggel, viszont ha például a szüleinek van pénzük, vagy egy idősebb, már megtakarításokkal rendelkező hallgatóról van szó, akkor érdemes lehet elgondolkodni ezen a lehetőségen.