Reichenberger Dániel • 2023. július 11. 10:05
Január elsejétől változott az a szabály, amely arról rendelkezik, hogy mennyit vonhatnak le a fizetésünkből, ha a tartozásunkat, melyet nem tudunk fizetni, követeléskezelőnek adják át. Az összeg sok éven át változatlan volt, melyből az alapot számolják, ám most egy emelés történt - de még mindig vannak olyan fontos szabályok, amelyről valószínűleg kevesen tudnak. Ezeket jártuk most körbe szakértőkkel.
A végrehajtási törvény szerint korlátlanul elvonható a fizetésnek az öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti része. 2008-ban talán még a 142 500 forintos korlát méltányos lehetett, 2023-ben viszont sokkal kevesebbre elég - az összeg azonban immár másfél évtizede (!) nem változott. Ennek oka, hogy a nyugdíjminimumot 2008 óta nem emelték, ennek összege azóta is 28 500 forint.
Az öregségi nyugdíjminimum sok juttatás alapját képezi, mint - a teljesség igénye nélkül - az aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka, települési támogatás, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság, a baleseti táppénz összege, a gyes, a gyet és az anyasági támogatás, a méltányossági nyugdíj, és még rengeteg más esetben is törvényi szerepe van a több mint egy évtizede rögzített összegnek. De ennek értelmében egy másik kérdés is felmerül: amennyiben végrehajtás alatt áll a fizetésünk valamekkora része, akkor mi az a minimum összeg, ami nálunk kell, hogy maradjon?
Mi ennek a menete, és mennyit vonhatnak le?
Hogy tisztábban lássunk, szakértőket is megkérdeztünk az ügyben. Varga Dávid, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési igazgatója lapunknak azt mondta: az összeg éppen januárban változott, vagyis valamivel azért jobb a helyzet, mint előtte.
A szabály 2023. január 1-jén módosult, előtte valóban a nyugdíjminimum ötszöröse feletti rész volt korlátlanul levonható. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi III. törvény (Vht.) jelenleg hatályos 63. §-a szerint a levonások után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 Ft-ot.
Kérésünkre azt is elmondta, pontosan hogyan történik az egész - így már nem érhet minket felkészületlenül a dolog, ha ebbe a helyzetbe kerülnénk.
A levonás menete a következők szerint történik: a letiltást a végrehajtó adja ki, felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a követelést vonja le és utalja át a jogosultnak (végrehajtást kérő). A bruttó munkabérből le kell vonni az adót, adóelőleget, TB járulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és az egyéb járulékokat. Az így fennmaradó nettó összegből legfeljebb 33%-ot lehet levonni, kivételesen 50%-ot (amennyiben több végrehajtást kérő is van). Nem vonható le azonban ennek a nettó összegnek azon része, mely nem haladja meg a 60.000 Ft-ot (ez január 1-je előtt 28.500 Ft volt). A levonás után fennmaradó összeg az, amit a munkáltató az adósnak munkabér címén kiutalhat. Az adós tehát a munkabéréből mindenképp meg kell, hogy kapjon minimum 60.000 Ft összeget. Amennyiben azonban az így kiutalandó összeg meghaladná a 200.000 Ft-ot, akkor az adósnak csak 200.000 Ft összeg utalható ki, az efölötti részt szintén a követelés teljesítésére kell kiutalni a végrehajtást kérőnek
- tette tisztába a szabályt Varga Dávid.
A szakértő azt is elárulta, hogy mi a munkáltató kötelessége a végrehajtás esetén.
A végrehajtó a végrehajtási eljárás kezdetén felkutatja az adós vagyonát, és a fokozatosság elvének betartásával intézkedéseket foganatosít. A letiltás a végrehajtási eljárás kezdő szakasza, mondhatni a legenyhébb formája (a következő lépés az inkasszó, melynek során a végrehajtó felhívja az adós bankját, hogy a számláján lévő összegeket zárolja, és utalja át a végrehajtást kérőnek; az ezutáni lépések pedig az ingó- és az ingatlanvégrehajtás). Amennyiben tehát az adós kézhez veszi a végrehajtó felhívását a tartozás megfizetésére, és önként nem teljesít befizetést, vagy nem kér részletfizetést, a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját a levonások teljesítésére. A munkáltató a felhívás kézhez vételét követő következő bérszámfejtéskor már köteles teljesíteni a letiltási rendelvényben foglaltakat. Ha a munkáltató ezt a kötelezettségét megszegi, kezesként felel a tartozásért
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- fogalmazott az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési igazgatója.
A tartásdíjat nagyobb mértékben is vonhatják
Fontos különbség is rejlok a szabályozásban: a tartozás összegének behajtása nem azt jelenti, hogy az egész bankszámlánkat zárolják. Erre Kaczur Tibor, az Intrum márka-és kommunikációs igazgatója hívta fel a Pénzcentrum figyelmét.
A bérletiltás nem azonos a bankszámla inkasszójával. mivel ilyenkor az adós bankszámláját érinti a végrehajtás, amely alapján a bank egy bizonyos összeghatárig kötelezően kell, hogy pénzt utaljon át az átutalási végzés, vagy a hatósági átutalási megbízásban foglaltaknak megfelelően. Egyébként bérletiltás és inkasszó akár egyszerre is alkalmazható, de mindkét esetben közös alkalmazandó pl 60 ezer forintos határ, amely mentes a végrehajtás alól
- mondta lapunknak a szakértő. Azt is elmondta, hogy a gyermek(ek) után fizetett tartásdíj más elbírálás alá esik, így tehát ezt fontos tudni, ha ilyen helyzetben vagyunk.
Egy tartozás esetében legfeljebb a munkabér 33 százaléka vonható le (a fent említett korlátozások figyelembevételével), illetve a levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Kivételt jelent ez alól a tartásdíj, ahol a munkabér 50 százaléka is letiltható, illetve ebben az esetben sem kell figyelembe venni az említett alsó határt
- tette hozzá Kaczur Tibor.