Pénzcentrum • 2020. november 20. 18:02
Annak ellenére, hogy több időt töltünk a négy fal között, nem változott sok minden a lakásunkban, talán több muskátli került idén az ablakainkba. Abban viszont mindannyian egyetértünk, hogy a meleg családi fészek átértékelődött, egyszerre vált a munkahelyünkké és edzőtermünkké, sőt már iskolaként, étteremként, vagy moziként is működik. Többfunkciós otthonaink és mi magunk is alkalmazkodunk a sokat emlegetett "új normálishoz". Lakásunkat a tűztől féltjük a legjobban, de a jelenlegi pandémiás helyzet miatt belátjuk, hogy otthonaink biztonságát is új alapokra kell helyeznünk, számolnunk kell a kiber- és víruskockázatokkal egyaránt.
A lakás, amelyben élünk - akár egy többfunkciós svájci bicska -, jó pár hónapja egyszerre otthon, munkahely, konditerem, óvoda, iskola, pékség, étterem, mozi, játszótér, botanikus kert. Ma már teljesen megszokott, hogy a nappaliban nemcsak tévézünk, hanem tornázunk is, és a konyhapulton pedig remekül megfér egymás mellett a laptop meg a kenyérpirító.
Tényleg másként tekintünk a lakásunkra tavasz óta, vagy épp ellenkezőleg, nem történt gyökeres változás otthon? Mindezek fényében, vajon milyenek lesznek a jövő otthonai? Milyen károktól féltjük most és milyen veszélyektől kell féltenünk azokat a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ legfrissebb hazai felmérésében az Allianz Hungária Zrt.
Multifunkciós otthon, édes otthon
A felmérésben résztvevők 75 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, 18,2 százalékuk albérletben lakik és 6,8 százalékuk a szüleivel él. A lakhatás körülményeitől függetlenül, ugyanakkor döntő többségük, 77,3 százalékuk vallotta azt, hogy a tavaszi karanténidőszak óta többet tartózkodik otthon, mint az azelőtti időkben. Viszont meglepő módon,
Csupán 29,5 százalékuk böngészi a lakberendezési áruházak oldalait, hogy még komfortosabbá tegye otthonát, ugyanekkora hányaduk figyel oda jobban a rendre. A kitöltők közel 60 százaléka gondolja azt, hogy bár nehéz volt elfogadni, de jobb, ha hozzászokunk: az otthonunk több, új, eddig akár szokatlan funkciónak is megfelel - ez a sokat emlegetett "új normális".
Mitől kell megvédeni az otthont?
A több otthon töltött idő nem változtatott lényegesen a kitöltők lakásához, ingóságaihoz fűződő viszonyán: 39,5 százalékuk korábban is megbecsülte, amije van, és folyamatos értékkövetéssel bíró lakásbiztosítást kötött, vagy pedig az új háztartási eszközeire vásárol plusz garanciaéveket. 27,9 százalékuk szeretné lecserélni a bútorokat újakra, vagy átfesteni a falakat. 20,9 százalékuk most az utazásokra, fesztiválozásokra szánt keretet költi az otthona fejlesztésére, így növelve annak értékét.
11,6 százalékuk kezdett most, hogy többet tartózkodik otthon, foglalkozni az otthoni szolgáltatásokkal: nagyobb netcsomagra váltott, vagy átnézte lakásbiztosítási lehetőségeit. Merthogy féltjük otthonainkat: a legtöbben a rövidzárlattól és tűztől tartunk, a kitöltők 45,5 százaléka ettől jobban retteg, mint például a vízkároktól, természeti katasztrófáktól, vagy a betörőktől.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
További érdekesség, hogy a résztvevők 63,6 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint a mostani pandémiás helyzetben otthonaink biztonságát is új alapokra kell helyeznünk, azaz ennyien el tudják képzelni, hogy a közeljövőben a lakásbiztosítás kibővüljön kiber- és víruskockázatokkal.
A jövő otthona
Multifunkcióssá váló lakásaink bizonyítják, hogy a járványhelyzet teljesen új elvárásokat generált: nagyobb, szeparált terekre, több elkülöníthető helyre van igényünk otthon, így a kitöltők 30,2 százaléka szerint a belsőépítészeknek újra kell gondolniuk a jövő lakásainak kialakítását. Ennél valamivel kevesebben inkább szkeptikusak: 27,9 százalék nem vár markáns változást az otthonok kialakításában.
Csupán 23,3 százalék bizakodó, és tartja úgy, hogy az intelligens otthonok elérhetősége és elterjedése sokat lendít majd a háztartások fenntartható működésén és önellátásán. 18,6 százalék értett egyet azzal a pesszimista jövőképpel, miszerint az alkalmazott technológiák, eszközök miatt az ingatlanok értéke jelentősen emelkedni fog, így csak egy szűkebb réteg élhet majd valódi okosotthonokban.