Pénzcentrum/Portfolio • 2018. június 18. 11:00
Igaznak bizonyultak a pici pletykák: szigorítja az MNB a jövedelemarányos hitel-törlesztőrészlet maximumára vonatkozó adósságfék-szabályozását, mégpedig várhatóan október 1-jétől. A mai bejelentés szerint az eddigi 50 százalékról 25 százalékra csökken a mutató értéke a legfeljebb 3 éves kamatperiódusú hitelek esetében, és 35 százalékra a legalább 5, de kevesebb mint 10 éves kamatperiódusú hiteleknél. Csak a legalább 10 éves kamatfixálás mellett marad a jelenlegi szabályozás. A 400 ezer forint feletti jövedelmű hitelfelvevőkre továbbra is magasabb számok vonatkoznak. Gyors értékelésünk szerint Csehországgal és Szlovákiával ellentétben Magyarország nem egy túlzott hitelezés visszafogását, hanem a jelenlegi egészséges volumenű hitelezés szerkezetének a javítását szeretné elérni a lépéssel, ami a kamatkockázatok növekedése miatt helyes irány.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg is több eszközzel, így a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) minősítési rendszerrel, a jelzáloghitel-finanszírozás-megfelelési mutatóval, a hosszú futamidejű kamatcsereügyletekkel és a jelzáloglevél-vásárlási programmal ösztönzi a hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott jelzáloghitelek elterjedését. A változó kamatozású hitelek súlyának mérséklése és a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hitelek térnyerése kiemelten fontos a háztartások kamatkockázati kitettségének csökkentése miatt.
E célt szem előtt tartva az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok módosításáról döntött. 2018. október 1-jétől az új,
- 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.
- Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet.
- A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint jelzáloghiteleknél - a kisebb kamatkockázat miatt - nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos JTM-limit.
- A nem forintban felvett hitelek esetében szintén alacsonyabb limiteket kell majd alkalmazni a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél.
A módosult előírások biztosítják, hogy a kamatkockázatnak kitett ügyfelek is megfelelő jövedelmi tartalékkal rendelkezzenek, felkészülve ezzel a törlesztőrészletek kedvezőtlen megváltozására - magyarázza közleményében a döntés hátterét az MNB.
Ezzel egyidejűleg a szabályozásban a legalább 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészleteire jelenleg alkalmazott kedvezményes, 85 százalékos beszámítási súly megszűnik, hiszen a módosított adósságfék szabályok már kedvezőbben kezelik a hosszabb kamatperiódusú hiteleket. A módosított előírásokat csak a legalább 5 éves futamidejű, új jelzáloghiteleknél kell alkalmazni.
Az új JTM szabályozás bevezetéséről az MNB egyeztetett a piaci szereplőkkel, az erről szóló jegybanki rendelet tervezetét az Európai Központi Bank jelenleg véleményezi. A módosítások ennek lezárását, a rendelet véglegesítését és kihirdetését követően léphetnek hatályba.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A korábbi és a módosított JTM-szabályok esetében is a magasabb jövedelem arányaiban magasabb törlesztőrészlet vállalását teszi lehetővé. Az elmúlt években látható nominális és reálbér-emelkedésre tekintettel a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.
Az adósságfék szabályok módosítása következtében a jövőbeli lakossági hitelezés még jobb minőségben, azaz egészségesebb szerkezetben, fenntartható módon valósulhat meg. A változások miatt nem várható érdemi negatív hitelvolumen hatás, hiszen az adósok jelenleg jövedelmi oldalról jellemzően nem kifeszítettek.
A családok életében a lakásvásárláshoz, fejlesztéshez kötődő lakáshitel-felvétel az egyik legnagyobb döntés. A megfelelő adósságfékszabályok megakadályozzák az ügyfelek túleladósodottságát, miközben a hitelkamat-változás miatti kockázatok is csökkennek, a hitelek törlesztőrészlete kiszámíthatóbbá válik, ezáltal a családok költségvetésének tervezhetősége nagymértékben javul, ami mind szociális, mind pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten fontos.