Döntött a Kúria: ezért jár vissza pénz a devizahiteleseknek

Portfolio • 2015. február 15. 10:00

2014. június 16-án derült ki, hogy a Kúria szerint tisztességtelen az árfolyamrés, vagyis a különnemű (folyósításkor vételi, törlesztéskor eladási) árfolyamok alkalmazása a devizában fennálló fogyasztói kölcsönszerződéseknél. A folyósított forintösszegnek tehát nagyobbnak, a törlesztőrészleteknek viszont kisebbnek kellett volna lenniük. A "tisztességtelen" különbözet most az adóst illeti.

A Kúria az alábbit mondta ki 2014. június 16-ai jogegységi határozatában (kiemelés tőlünk):

A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé.


Hiába tiltakoztak ez ellen a bankok, és hiába mondanak ellen bankszakmai érvek a Kúria érvelésének, ezt az álláspontot a kormány azonnal a magáévá tette, és az Országgyűlés az első elszámolási törvénnyel júliusban a bírósági perekben nem érintett devizahitelekre kötelező érvénnyel kiterjesztette.

A 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis az első elszámolási törvény így fogalmaz (kiemelés tőlünk):

(1) A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével - semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli. (2) Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.

2010 óta egyébként nem létezett már törlesztési árfolyamrés a lakáshiteleknél, ezt ugyanis jogszabály megtiltotta. Ugyanezt 2014 júliusában kiterjesztették a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is. Most viszont a korábban felszámított árfolyamrés miatti

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

kisebb hitelfolyósítás, valamint nagyobb hiteltörlesztés mint különbözet visszajár az ügyfeleknek.

Az elszámolásról március-áprilisban küldenek hivatalos levelet a bankok volt és jelenlegi ügyfeleiknek.

 

Címkék:
hitel, devizahitel, elszámolás,