Mégsem kapnak pénzt a devizahitelesek februárban

A kedden benyújtott, a hitelek felvételét meghatározó és a devizahitelek forintosításához irányadó úgynevezett fair bank törvény tervezetében nem találunk nagy meglepetéseket a jövőbeni hitelezéssel kapcsolatban. A kormány képviselői már korábban elárulták a javaslattal kapcsolatos részleteket, van viszont a tervezetben néhány pont, ami az elszámolási törvényt módosítja.

Ilyen kölcsönökkel válthatjuk ki a devizahitelünket

A törvénytervezetben találunk olyan alapelveket, amiket már most is kötelező a bankoknak betartani, de a lakáshitelekre vonatkozó szabályok jóval kibővültek. Ezekkel a feltételekkel vehetünk fel lakáshitelt jövőre:

• A bankok kötelesek a hitelszerződések mintaszövegét a honlapjukon hozzáférhetővé tenni

• A jelzáloghitelek és az ingatlanlízing esetén kötelesek a szerződés tervezetét legalább 7 nappal az ügyfél rendelkezésére bocsátani (a részletszabályokat az NGM rendeletben határozza majd meg)

• Csak hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan

• Az egyoldalú szerződésmódosításokra a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult csak a bank

• Késedelembe esés esetén csak akkora lehet a késedelmi kamat, mint az ügyleti kamat kétszerese, de legfeljebb a THM-plafon

• Lakáscélú hitelek felmondása esetén a felmondást követő 90. napon túl nem lehet magasabb a késedelmi kamat, költség, díj az ügyleti kamat, költség és díj összegénél

• Az adós díjmentesen mondhatja fel a hitelét, ha a kamatperiódus lejárat után hátrányosan változik számára a kamat, illetve a kamatfelár

• A felmondást 60 nappal a kamatperiódus lejártát megelőzően kell jelezni, és a fennálló tartozást a kamatperiódus utolsó napjáig kell rendezni

• Az előtörlesztés máskor is megilleti az adóst. Az előtörlesztési díj maximuma az előtörlesztett összeg 1 százaléka, jelzáloghitelek esetén a 2,5 százaléka

• A hitelszerződésnek meghatározott tartalmi elemei vannak. Ha valamelyik hiányzik a szerződésből, a szerződés érvényes, de a bank szerződésszegést követ el az adóssal szemben, a kárt pedig köteles megtéríteni

• Mostantól a kezesekre és a zálogkötelezettekre is alkalmazni kell a szerződéskötés előtti tájékoztatásra és az előtörlesztés lehetőségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket

• Az MNB jóváhagyásával a bankok érdekképviseleti szervei minta üzletszabályokat dolgozhatnak ki, ami nem versenytörvénybe ütköző magatartás

• Német és osztrák minta alapján a törvény arra ösztönöz, hogy a magyar bankok is azonos üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket alkalmazzanak az áláthatóság érdekében

• A hitelek folyósítási díja nem lehet nagyobb a folyósított összeg 1 százalékánál, és nem haladhatja meg a 200 ezer forintot

• A bankok jogosultak a hitelkeret rendelkezésre állása esetén díjat felszámítani, ez azonban nem lehet magasabb a kamat 50 százalékánál

• A már meglévő szerződések esetében február 1-jéig kell a bankoknak módosítaniuk Általános Szerződési Feltételeiket és üzletszabályzataikat, ami a törvény hatálybalépésekor a fennálló szerződések részévé válik

• A törvény néhány kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba (már ezen a héten tárgyalhatja az Országgyűlés)
  

Később kapnak pénzt az adósok

Meglepő volt a javaslatban, hogy úgy módosítja az elszámolási törvényt, hogy az elszámolást csak március után kell teljesítenie a bankoknak.

- olvashatjuk a törvénytervezetben. A módosítás alapján akkor kell a márciusi és áprilisi hónapokban elszámolni, ha a kamatemelések miatt indított perek 2015. március 1-ig lezárulnak. Egyébként elég nagy az esély erre, ezt a Bankszövetség vezetői is megerősítették kedden megrendezett eseményükön. Véleményük szerint azok a perek húzódhatnak el, amelyek az Alkotmánybíróság elé kerülnek, de előfordulhat, hogy ezek lezárása is megtörténhet még március 1-e előtt. Az elszámolás csúszhat a március 1-ig után lezárt perek esetén, nekik ugyanis a bírósági eljárás lezárulása után 60 nap áll rendelkezésükre, hogy elszámoljanak ügyfeleikkel.