MTI • 2014. június 10. 19:06
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bankszövetséggel egyeztetett a devizahitelek kivezetésének lehetőségeiről kedden - derül ki a minisztérium MTI-nek eljuttatott közleményéből.
A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár vezetésével a Magyar Bankszövetséggel egyeztettek a devizahitelek kivezetéséről. A tárca többféle javaslattal készül a Kúria jogegységi döntésére azért, hogy a határozat megszületése után a lehető legrövidebb időn belül lépni tudjon - írták.
Az NGM vezetői folyamatosan értekeznek a devizahitelesek problémájának megoldásáról az érintett szereplőkkel, "hiszen sokféle megoldás lehetséges"; a tárca elkészítette a szükséges háttérszámításokat és elemzéseket. A kormány célja változatlan: kivezetni a devizahiteleket a magyar pénzpiacról, figyelembe véve a hitelesek, az állam és a bankok érdekeit is - áll a közleményben.
A tárca közleményében emlékeztet arra, hogy a kormány eddigi intézkedéseivel már több, mint 450 ezer devizahitelesen segített.
A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, Wellmann György június 3-án, a Kásler Árpád kontra OTP per tárgyalása után jelentette be, hogy a Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Tájékoztatása szerint négy olyan kérdést mérlegel majd a Kúria Polgári Kollégiuma, amelyek a szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatosak. Megvizsgálják, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e a tekintetben, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, valamint a pénzintézet, az árfolyamkockázattal kapcsolatos, esetlegesen tévesen adott tájékoztatása miatt tisztességtelen-e a szerződés. A Kúria vizsgálja továbbá, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között felel meg az átláthatóság követelményének, valamint azt is, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen-e.