Pénzcentrum • 2014. február 7. 14:01
Még a jelzáloghitelesek "megmentésében" sem jutott dűlőre a kormány, máris az autóhitelesek megsegítésén gondolkodik. Lázár János bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné, hogy az autósok devizatartozásának egy részét elengedjék. Ma 150 ezer lakossági ügyfél rendelkezik devizaalapú gépjármű-hitellel a hitelintézeteknél, együttes tartozásuk 210 milliárd forint, aminek 18%-a esett eddig jelentős késedelembe. Mivel azonban a gépjárműhitelek egy részét lízingcégek nyújtották, nagyjából 300-400 milliárd forintnyi devizahitel sorsa foroghat most kockán. Bár valószínűleg csak választási fogásról van szó, rossz az üzenet a pénzügyi szektor és az autópiac számára is. Az alábbiakban körüljárjuk a legfontosabb szempontokat.
Mit mondott Lázár?
Konkrétumok elhangzása nélkül a devizaalapú autóhitellel rendelkező ügyfelek megsegítéséről beszélt tegnap Lázár János államtitkár. Szavaiból kiderült, hogy az alábbiak miatt kellene szerinte megsegíteni őket a választások után:
- Gyakran munkaeszközként használják az autót,
- Az évek alatt akár már kétszer megfizették gépkocsijuk árát, de a tőketartozásuk alig csökkent.
Mi az alapprobléma?
Nem tudjuk, hányan használják munkaeszközként autójukat, az azonban valószínűsíthető, hogy az autóhitelesek többségének tartozása ma magasabb a gépjármű értékénél az alábbi okok miatt:
- A gépjárművek értékcsökkenése jellemzően gyorsabb a törlesztés üteménél (szemben pl. az ingatlanokéval)
- A frankárfolyam elszállása miatt a fennálló devizatartozás forintértéke legalább másfélszerese az árfolyamváltozás nélküli értéknek.
Bár a felvett hitelösszeg jóval kisebb, mint például a lakáshiteleknél, a autóhitelek relatív pozíciója tehát (legalábbis a hosszú, pl. 10 évre eladósodóké) nagyobb mértékben romlott, mint a lakáshiteleké. Az alábbi táblázatban egy 2 millió forintos, 2006 végén 10 évre felvett, 12%-os (állandó) kamatozású frankalapú autóhitelen érzékeltetjük a problémát.
Mint látható, hiába fizetett ki eddig a 2 milliós hitelre 3,2 millió forintnyi törlesztőrészletet az adós, még mindig 1,4 millió forintnyi tartozással rendelkezik, miközben az autó értéke minden bizonnyal már jóval ez alatt van. A frankárfolyam változása nélkül 864 ezer forinttal tartozna most. Amennyiben tehát az autóhiteles most visszaadhatná autóját a bankjának, esetleg értékesítené a piaci áron, még mindig maradna tartozása. A problémát egyszerre súlyosbítja, hogy a válság előtt hosszú (8 év feletti) futamidő és alacsony (akár csak 10%-os) önerős mellett is vettek fel autóhiteleket.
Hányan vannak?
Hogy Magyarországon hányan vannak a fenti példához hasonló cipőben, nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy jelenleg 251 ezer autóhitel-szerződés van ma a bankoknál, ebből 150 ezer devizahitel. Nagyjából 150 ezer banki autóhiteles lehet tehát Magyarországon, szemben a 491 ezer devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyféllel. Míg az autóhitelesek (kivéve ha ingatlanfedezettel vették fel) nem vehettek részt eddig állami mentőcsomagban, a jelzáloghiteleseken többek között a végtörlesztéssel és az árfolyamgáttal segített a kormány.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mivel az autóhitelek jellemzően kisebb összegűek a jelzáloghiteleknél, az összeg szerinti részarányuk kisebb a hitelintézetek hitelállományán belül, mint a darabszám szerinti. A lakossági hitelek összegének mindössze közel 4%-át alkotják.
A bankok 311 milliárd forintnyi lakossági autóhitelt tartottak számon szeptember végén az MNB adatai szerint, ebből 210 milliárd forint volt devizahitel, ami 67,5%-os arányt jelent.
A hitelintézetek devizaalapú autóhitelein belül ma közel 18% a nem teljesítő hitelek aránya. Egyelőre nem tudni, a kormány külön megoldással kezelné-e ezeket a hiteleket a jól fizetőktől.
Mit okozhat Lázár bejelentése?
Lázár János devizahitelekkel kapcsolatos jelzéseit nem engedheti el füle mellett a pénzügyi szektor: 2011 szeptemberében (akkor még a Fidesz frakcióvezetőjeként) ő volt az, aki a végtörlesztést is bejelentette, ami végül több mint 260 milliárdos veszteséget okozott a bankszektornak. Szerencsére erről még nincs szó, a hitel egy részének elengedéséről mondott szavai azonban arra engednek következtetni, hogy bizonyos esetekben ezúttal is a tőkekövetelés leírására kellene sort keríteniük a bankoknak, lízingcégeknek. Ez egyértelműen negatív üzenet lenne mind a pénzügyi szektor, mind a piac számára, pontos összegszerű hatásai azonban egyelőre már csak azért sem megbecsülhetők, mert nem ismerjük a kormányzati terveket.
Jelentős gépjármű-piaci vonatkozása is van a történetnek. Amennyiben valósággá válik a felvetés, miszerint az autójuk visszaadásával "lenullázhatják" fennálló tartozásukat a devizahitelt felvett járműhasználók, jelentős mennyiségű 5-10 éves használtautó jelenne meg a piacon, gyakorlatilag egyszerre. Ez egyetlen szempontot kivéve csak negatív hatással járna. Ez az egy nem más, mint hogy bővülne a hazai használtautó kínálat, mely az utóbbi időben jelentősen beszűkült, és ezért is érkezett 2013-ban mintegy 70 ezer - jellemzően 10 évnél idősebb - használtautó az országba. A több (tíz)ezer - sok esetben nem teljesen a gyári előírások szerint karbantartott - használtautó jelentős ármérséklő hatást gyakorolna a piacra, ami sem a többi eladónak, sem a finanszírozást végző társaságoknak nem lenne előnyös. Az így hozzájuk visszakerült járművek normál piaci értéke is jellemzően kevesebb, mint annak a kinnlevőségnek az értéke, aminek a - részbeni - fedezetéül szolgált, tehát ezen rögtön veszteségük keletkezik, a piacra egyszerre kikerülő nagymennyiségű használtautó tovább csökkenti a potenciális bevételt, ezzel is fokozva a veszteség mértékét. Ezen a külföldre történő értékesítés sem segít, ugyanis annak további járulékos - logisztikai, adminisztrációs, stb. - költségei vannak.