Pénzcentrum • 2014. január 2. 10:17
A Kúria decemberi jogegységi határozatát követően az Alkotmánybíróság is foglalkozik a devizahitelek ügyével. A testület napokon belül döntést hozhat, így néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelek törlesztőrészletét csökkentő csomag, hogy még a választások előtt döntsenek róla - tudta meg a Figyelő.
Az MNB, a KIM és az NGM is készített forgatókönyveket a devizahitel-szerződések jogszabályi átalakítására. Hogy ezek közül melyik teljesül, azt az Alkotmánybíróság döntése és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultáció döntheti el - írja a hetilap Fidesz, illetve kormány közeli forrásokra hivatkozva.
Az egyik meg nem nevezett forrás szerint "A kormány (...) nem akar a választások előtt beleszaladni újabb pofonba sem az EU-ban, sem pedig itthon, ezért maximális körültekintéssel dolgozza ki a devizaadósoknak szánt mentőcsomagot a KIM". A lap értesülése szerint már a napokban kihirdetheti állásfoglalását az Alkotmánybíróság, és ezt figyelembe véve születhet jogszabályi döntés.
A kormány kifutna az időből, ha nem sikerülne összeállítani a devizahiteles csomagot az országgyűlési választások előtt. Ez az eset akkor állhat csak elő a források szerint, ha az Európai Bíróság nem dönt február végéig azokban a kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban a Kúria megkereste az intézményt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka egyébként a várhatóan április elején megrendezésre kerülő választások miatt rendkívül rövid lesz, vagyis kevés idő áll majd rendelkezésre a jogalkotáshoz.
A kormánypárti
források szerint a kormány eltökélt abban, hogy megszülessen a
devizahiteles törvény, és megerősítették azt is, hogy a devizaadósok nem
járhatnak jobban, mint a forinthitelesek.
1. 3-5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket,
2. A törlesztőrészleteknek 15-20%-kal kell csökkenniük,
3. Hosszú távon is kiszámíthatóvá kell válnia a törlesztésnek,
4. A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevők,
5. Nem inoghat meg ettől a bankrendszer stabilitása.
A
jogszabályi beavatkozás kapcsán az Alkotmánybíróság 1991-es
határozatára hivatkoznak, amely kimondja, hogy kivételes esetekben a már
megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja az állam. Wellmann
György, a Kúria illetékes kollégiumának vezetője szerint hasonló
beavatkozásra került sor az árfolyamgát esetében is.
1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.
4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.
7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedi bírói mérlegelést e körben kizárja.