2008-at írunk újra: itt tart a hitelezés Magyarországon

Lakossági hitelek

Közzétette februárra vonatkozó hitelezési statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Ezek alapján a múlt hónapban 183,6 milliárd forint összegben nettó hiteltörlesztő volt a lakosság, vagyis ennyivel több hitelt törlesztett, mint amennyit felvett. Ez szinte kizárólag a végtörlesztésnek köszönhető, ugyanis a devizahitelek állománya (tranzakciós alapon) 266,5 milliárd forinttal csökkent, miközben a forinthiteleké a végtörlesztési célú hiteleknek köszönhetően 82,9 milliárd forinttal nőtt.

Az előző két hónaphoz hasonlóan februárban is alig folyósítottak olyan hitelt a bankok, melyet ne végtörlesztésre fordítottak volna az ügyfelek. Különösen a jelzáloghitelekre igaz ez, melyből február hónapban 65,1 milliárd forintnyit nyújtottak az MNB statisztikájában szereplő hitelintézetek. Ennek 57%-a, 37,1 milliárd forint volt lakáscélú hitel, a többi pedig szabad felhasználású. A 65,1 milliárd forint elmarad a januáritól, de továbbra is az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke, de ez kizárólag a végtörlesztésnek köszönhető.

Mivel a végtörlesztés februárban véget ért, márciustól elvileg ismét a normál kerékvágás szerint hitelezhetnek a bankok, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján alacsony intenzitású hitelkihelyezést jelent. Ehhez képest a hitelezés szempontjából pozitív és negatív tényezők is jelentkeznek. Pozitív, hogy 1. a futamidő első öt évére szóló állami kamattámogatott program segíti a lakáshitelezést a következő hónapokban,2. a végtörlesztés miatt az elmúlt hónapokban kielégítetlen hitelkereslet most megjelenhet. Valamelyest negatív tényező azonban, hogy az új árfolyamrögzítés a végtörlesztéshez hasonlóan komoly terhet jelenthet a bankok kapacitására nézve, igaz, ezt enyhíti a kérvények befogadásának három lépcsőssé tétele.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PSZÁF adatai szerint 169 ezer deviza jelzáloghitel-szerződést érintett a végtörlesztés, és ezzel piaci árfolyamon 1354 milliárd forintnyi devizatartozástól szabadultak meg az ügyfelek. A végtörlesztések, a normál törlesztések és a forint árfolyamának együttes hatására a bankok deviza jelzáloghitel-állománya az MNB adatai szerint a szeptember végi 5303 milliárd forintról február végére 3974 milliárd forintra csökkent, vagyis a deviza jelzáloghitelek negyede a végtörlesztés következtében eltűnt. Az egy évvel korábbihoz képest ez 18,8%-kal alacsonyabb érték, legutóbb pedig valamikor 2008 októberében volt ilyen "alacsony" az állomány. Mivel azóta nem voltak aktívak a bankok a devizahitelezésben (másfél éve pedig nem is nyújtanak ilyen hitelt), ez azt jelzi, hogy a végtörlesztés a 2008 októbere óta bekövetkezett forintgyengülés hatásainak eltüntetésére volt csak jó. Nem beszélve arról, hogy azóta a normál hiteltörlesztés is zajlott.

Akik lakáscélú forinthitelből végtörlesztettek, azok az MNB (kissé visszamenőleg is módosított) adatai alapján januárban és februárban is 12,31%-os átlagos hiteldíj mellett tették meg ezt. Ez több mint 2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi átlagos lakáshitel-díjnál.

Februárban a korábbi hónapokkal ellentétben már a fogyasztási hitelek átlagos hiteldíja is nőtt. Ennek folytatódása várható a jövőben is, hiszen a többi fogyasztási hitelnél alacsonyabb hiteldíjú, végtörlesztési célú "szabad felhasználású" jelzáloghitelek aránya várhatóan csökkenni fog a fogyasztási hiteleken belül. A növekedés azonban nem lesz korlátlan, hisz április 1-től bizonyos kivételek mellett 31%-os THM-plafon lesz rájuk érvényben.

A lakossági hitelállományának nagysága február végén 7633,8 milliárd forint volt, ami a jelzálog- és fedezetlen hiteleket egyaránt tartalmazza. A végtörlesztés előtti, szeptember végi értékhez képest ez 12%-os csökkenést jelent.

Lakossági betétek

Februárban 208 milliárd forintot fordítottak végtörlesztésre a háztartások, ebből 88 milliárd forintot hitelből fedeztek. A maradékot elsősorban megtakarításból kellett előteremteniük, ezért sem csoda, hogy februárban még csökkent a lakosság betétállománya. Igaz, e csökkenés meg sem közelítette a januári 263,2 milliárd forintot, hisz most csak 39,1 milliárd forint volt.

A betéti tranzakciókat mutató (nem kiigazított) adatok a betétállomány 22,9 milliárd forintos csökkenésére utalnak, mely a forintbetétek közel 47,2 milliárd forintos csökkenését és a devizabetétek közel 24,4 milliárdos növekedését takarja. A devizabetétek csaknem egy éve mutattak utoljára növekedést.

Miután a forrásköltségek megemelkedtek, likviditásuk és hitel/betét arányuk javítására is fokozott figyelmet fordítanak a bankok. Betéti kamataik e tényezőknek köszönhetően tovább nőttek. Egy éven belül lekötött forintbetétre átlagosan 6,6%-ot fizettek februárban.

Február végén 7490,4 milliárd forintnyi betétállománnyal rendelkeztek a bankok, mely éves szinten 1,5%-os emelkedést jelent a januári jelentős betétkivonás ellenére is. A devizabetétek aránya február végén 13,2% volt, szemben az egy évvel korábbi 15,8%-kal.