Pénzcentrum • 2011. november 2. 14:53
A Magyar Nemzeti Bank szakértői alap forgatókönyvként azzal számolnak, hogy az érintett kör (hitelállomány szerint) mintegy 15-20%-a tud élni a kedvezményes árfolyam melletti végtörlesztés lehetőségével, de amennyiben 12-13% körüli maradnak hitelkiváltást segítő forintalapú hitelek THM-jei, akkor ez az arány nem jön össze - hangzott el a jegybank Pénzügyi Stabilitási jelentését ma bemutató sajtótájékoztatón. A jegybank kalkulációi szerint alap forgatókönyvként mintegy 207 milliárd forintos veszteséggel kell szembe nézniük a bankoknak a végtörlesztés miatt és a részvételi arány minden 10%-pontos emelkedése mintegy 100-150 milliárd forinttal emelné a veszteség mértékét.
Balás Tamás, a pénzügyi stabilitási szakterület vezető közgazdasági elemzője a pénzügyi stabilitási jelentés főbb üzeneteinek összefoglalója kapcsán a végtörlesztési témánál az alábbiakra hívta fel a figyelmet:
- várhatóan nem lesz a bankok között verseny a gyenge hitelképességű adósokért (hozzávetőleg 60-70 százalék)
- potenciálisan az állomány 30-40 százalékát (1500-2000 Mrd Ft) érintheti a végtörlesztés
- kapacitáskorlátok és a hitelkiváltásnál a kis mértékű törlesztőrészlet-csökkenés miatt 20 százalék körüli részvételi arány várható
- a részvételi arány a rendelkezésre álló időszak elején és végén lesz magas.
A fenti harmadik ponttal kapcsolatban Nagy Márton, az MNB igazgatója a tájékozatón megjegyezte: azzal kalkulálnak, hogy önerőből (forinthitel igénybe vétele nélkül) az érintetteknek csak mintegy 5%-a tud végtörleszteni. Az, hogy ezen felül még mennyien tudnak majd élni a végtörlesztéssel, a devizahiteleket kiváltó forinthitelek kamatlábától jelentősen függ. Az MNB szakértői készítettek egy táblázatot, amelyben a zöld cellák jelentik azokat a kombinációkat, amelyek mellett elméletileg megérné forinthitelt felvenni a végtörlesztés végrehajtásához. Balás Tamás arra hívta fel azonban a figyelmet, hogy sokaknak annyira kifeszített jelenleg a családi költségvetése, hogy 3-10 ezer forintos havi törlesztő részlet csökkenés nem jelentene igazi könnyebbséget. Emiatt tehát ezen emberek egy része nem tud majd élni a végtörlesztés lehetőségével, emiatt pedig a 20%-os feltételezett részvételi arány a valóságban kevesebb lehet.
A jegybanki szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a 20%-os részvételi arány nem a devizahitelesek létszámában, hanem az általuk felvett hitelek állományában értendő. Amint az alábbi táblázatból kiderül: sokan tartoznak relatív kis összeggel, illetve nagy tartozása relatív keveseknek van.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Balás Tamás a fentiek mellett azt is megjegyezte: véleményük szerint a devizahitelt kiváltó forinthitelek felvételénél nem az LTV-re, hanem inkább a jövedelemre vonatkozó előírás jelentheti a tényleges korlátot.
Mivel a jegybank számításai szerint a végtörlesztési lehetőséggel az érintetteknek csak egy viszonylag szűk köre tud majd ténylegesen élni, emiatt (egyéb kormányzati mentőcsomagok ismerete hiányában) azzal lehet kalkulálni, hogy a lakossági devizahitelek állománya csak időben elhúzódva fog leépülni.