Pénzcentrum • 2011. augusztus 1. 15:02
65 éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarország jelenleg is hivatalos fizetőeszközét, a forint pénzrendszert. Úgy tűnik, néhány évig még biztosan marad a forint a magyar pénztárcákban, a jelek szerint a 70. születésnapot is megünnepeljük majd.
A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, kilenc évvel később pedig az egy- és kétforintos érméktől is elbúcsúzhattunk (a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni).
2008. február 26. óta a forint szabadon lebeg azaz megszűnt a forint árfolyamsávja. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a forint-euró árfolyamot az eurózónába való belépésünkig már csak a piac erői befolyásolhatják.
A forint Magyarország Európai Uniós csatlakozása (2004) után is
megmaradt, de valamennyi új EU-taghoz hasonlóan Magyarország is
vállalta, hogy fizetőeszközét euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti
az eurózónához való csatlakozás feltételeit. A jelenlegi várakozások szerint az évtized végén csatlakozhat hazánk az euróövezethez.
Az új, 2012. január elsején életbe lépő Alkotmány kimondja, hogy "Magyarország hivatalos pénzneme a forint."
Bankjegyeink
A Magyar Nemzeti Bank által 1997-től kibocsátott új bankjegyek előoldalán a magyar történelem kimagasló személyiségeinek arcképei láthatók, a bankjegyek hátoldalán e személyekhez kapcsolódó történelmi színhelyek jelennek meg.
Az ötszáz forintoson II. Rákóczi Ferenc ismert Mányoki-ábrázolásához a sárospataki vár látképe párosul. Az ezer forintos előoldalán Hunyadi Mátyás portréja, személyéhez kapcsolódóan a bankjegy hátoldalán a visegrádi reneszánsz palota egy részlete, a Herkules kút látható. A kétezer forintoson Bethlen Gábor jelenik meg, a bankjegy hátoldalán tudósai körében látható. Gróf Széchenyi István arcképéhez az ötezer forintos bankjegyen a nagycenki kastély épülete társul, míg a Szent Istvánt ábrázoló tízezer forintos bankjegy hátoldalán Esztergom látképe tűnik fel.
A bankjegysorozat legmagasabb értékű címletén, a húszezer forintoson a "haza bölcsé"-re, Deák Ferencre emlékezünk. A bankjegy hátoldalán a régi képviselőház látható.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A bankjegy papírjának alapszíne fehér. A bankjegyek előoldalának meghatározó nyomatrészei: a bankjegycímleten szereplő személy arcképe, az értékjelzések számokkal és betűkkel kiírva, a MAGYAR NEMZETI BANK felirat, a hitelesítő aláírások, a Magyar Köztársaság címere. A bankjegyek hátoldalának főbb nyomatrészei: a bankjegy előoldalán ábrázolt személyhez kötődő helyszín képe, az értékjelzések számokkal és betűkkel kiírva. E meghatározó nyomatrészek metszetmélynyomtatással készülnek, ezeken a helyeken a festékréteg jól tapintható.
A bankjegyek papír alapanyaga - a normál papírtól eltérően - nem cellulóz, hanem gyapot, jelenleg a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben észül, a bankjegyek nyomtatása pedig a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik. A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte.
Érméink
A Magyar Nemzeti Bank 1993-ban anyagában korszerű, megjelenésében egységes, új forgalmi érmesort bocsátott ki. A sorozat valamennyi címletének előoldalán a "Magyar Köztársaság" felirat olvasható, valamint címletenként növekvő sorrendben a Magyar Köztársaság címere, egy-egy védett magyar növény, illetve állat képe váltakozva jelenik meg.
Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel. Az érmék előlapját Kósa István, hátlapját Bartos István tervezte, kivétel a bicolor száz- és kétszáz forintos érme, amelynek mind az elő-, mind a hátoldala Kósa István munkája. A forgalmi érmék gyártása a Magyar Pénzverő Zrt.-ben történik.