Pénzcentrum • 2011. július 20. 18:02
Tarthatatlan korlátok és hiányosságok vannak a tartásdíj szabályozásában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint. Sérti a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát, hogy összesen csak hat évig előlegezheti meg az állam a tartásdíjat a nemfizető szülő helyett - állapította meg Szabó Máté ombudsman. Visszás az a helyzet is, amely szerint a tartásdíj előlegezése bármekkora összeg megfizetésekor felfüggeszthető.
A gyermekvédelmi törvény szerint az állam három évre előlegezheti meg a nem fizető szülő helyett a tartásdíjat. Méltányosságból még további három évig van lehetőség az állami előlegre. Azt követően azonban semmilyen indok alapján nem vállalhatja át az állam az arra kötelezett szülő helyett a tartásdíj megfizetését.
Az előlegezést azonban fel kell függeszteni, ha a kötelezett szülő akár egyszer is, bármekkora összeget kifizet tartásdíj címén. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint ez a szabályozás a védendő gyermekek jogait tekintve aggályos - derül ki az Országgyűlési Biztos Hivatalának közleményéből.
Egy gyermekét egyedül nevelő panaszos arról számolt be Szabó Máté ombudsmannak, hogy megállapították ugyan jogosultságát a tartásdíj állami megelőlegezésére, de a másik szülő minimális tartásdíjfizetése után ezt az előlegezést automatikusan leállították. Az ismételt folyósítás visszaállítására pedig már nem volt lehetőség, annak ellenére, hogy a kötelezett ismét elmulasztotta a tartásdíj fizetését. Tehát a tartásra kötelezett akár egyszeri fizetése is "megfosztotta" a gyermekeket az éveken át tartó előlegezés lehetőségétől.
Egy másik panaszos azért fordult a biztoshoz, mert a hatályos szabályozás még a gyermek különösen kiszolgáltatott helyzete esetén (daganatos betegség), méltányosságból sem teszi lehetővé, hogy a bíróság által jogerősen megállapított, de meg nem fizetett tartásdíjat az állam az összesen hat (kétszer három) év után is folyósítsa.
Az ombudsman jelentésében rámutatott: az állami előlegezés a gyermekét egyedül nevelő szülő útján, de kifejezetten a gyermeknek juttatott tartás. A jogintézmény célja pedig az, hogy ha a kötelezett nem fizet, akkor is rendelkezésre álljon "a gyermek fejlődését biztosító, létbiztonságát erősítő, életkörülményeit javító" tartásdíj.
Szabó Máté megállapította, hogy visszás az a helyzet, amelyben a tartásdíj előlegezése egyetlen részlet megfizetésekor is felfüggeszthető. A gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sérti továbbá a rugalmatlan, mérlegelést nem engedő időbeli korlát.
Az ombudsman jelentésében hozzáfűzte azt is, hogy a gyermekjogi egyezmény és az uniós irányelv fényében megfelelőbb lenne egy olyan szabályrendszer, amely az előlegezett tartást a gyermek életkorához, helyzetéhez mérten, differenciált összegben és a tartásra való jogosultság végéig, de legalább az iskolakötelezettség felső határáig teljes időtartamban folyósítani engedi - mutatott rá Szabó Máté.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Módosítani kellene a jogszabályokat
A biztos felkérte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert, hogy kezdeményezze a gyermekvédelmi törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendelet mielőbbi módosítását.
A nemzeti erőforrás miniszter az ombudsman megkeresére adott válaszában közölte: 2010-ben 8846 gyermek esetében folyósítottak tartásdíj-előlegezést. Kiemelte továbbá, hogy a pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek megállapításakor kiemelten figyelemmel kell lenni az állam tényleges teljesítőképességére, a költségvetési helyzetre és a rendelkezésre álló forrásokra.