Orosz Márton • 2011. január 24. 05:22
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint hazánkban az elmúlt év végén a forgalomban lévő készpénz értéke mintegy 2355 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt éveket összességében nézve figyelemre méltó, hogy a magyar gazdaság készpénzhasználata nemzetközi szinten is magas, és nem látszik csökkenni.
Mint arról a Pénzcentrum.hu korábban már beszámolt, a GDP arányában mért magyar készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi szintű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít. Hazánk mellett a régióban Csehország rendelkezik hasonló készpénz/GDP aránnyal, amelynek a cseh állam magyarhoz hasonló készpénzorientált viselkedése lehet az oka. Szlovákia és Lengyelország esetében 25-30%-kal kisebb ez az arány, de például Szlovéniához képest 40%-kal, a skandináv országokhoz viszonyítva pedig mintegy 120-150 %-kal több készpénzt használunk
Szakértők szerint három fő tényezőre vezethető vissza a túlburjánzó magyar készpénzállomány: a rejtett gazdaság térnyerése, az üzleti partnerek közti bizalomhiány és az állam készpénzcentrikus magatartása jelenthetik a fő okokat.
Az euróval csak rosszabb lesz
Az euróhasználat önmagában nem indokolja a készpénzhasználat csökkenését, a hazai készpénzkereslet mozgatói annyira mélyen gyökereznek, tartós csökkenés esetükben nem várható. Sőt, a csatlakozásnak van egy potenciális veszélye is: a nagy értékű bankjegyek még inkább támogatják a rejtett gazdaság működését, például még inkább kitágítják a bűnszervezetek és adócsalók mozgásterét. Tarthatunk attól, hogy az új pénznem még jobban megolajozza majd a rejtett gazdaságot. Az illegális tranzakciókat gyakorlatilag sokkal egyszerűbb lesz lebonyolítani a nagyobb címletek miatt, ezért a hazai fizetési struktúrának addig még rendkívüli fejlődésen kell keresztülmennie, hogy ne jelentsen valós veszélyt a rejtett gazdaság továbbgyűrűzése.
A forgalomban lévő bankjegyek és érmék
A forgalomban lévő bankjegyek értéke 2010 végén 2310 milliárd forint volt, ami 9 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. A kisebb címletű bankjegyek mennyisége csak kismértékben változott. ezáltal erősödött a 20 000 és a 10 000 forintosok dominanciája, e két címlet már csaknem 56 százalékát teszi ki volumenben az összes forgalomban lévő bankjegynek.
Mint arról a Pénzcentrum.hu korábban már beszámolt, a GDP arányában mért magyar készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi szintű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít. Hazánk mellett a régióban Csehország rendelkezik hasonló készpénz/GDP aránnyal, amelynek a cseh állam magyarhoz hasonló készpénzorientált viselkedése lehet az oka. Szlovákia és Lengyelország esetében 25-30%-kal kisebb ez az arány, de például Szlovéniához képest 40%-kal, a skandináv országokhoz viszonyítva pedig mintegy 120-150 %-kal több készpénzt használunk
2010. december végén közel 1,2 milliárd darab érme volt forgalomban, mintegy 45 milliárd forint értékben. A forgalomban lévő állomány mennyisége 3 százalékkal, értéke 5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. a bővülést szinte kizárólag a legkisebb, 5 forintos és a legnagyobb, 200 forintos érmék iránti kereslet növekedése okozta.
Lekapcsolták a pénzmásolókat
Az MNB jelentése szerint 2010 végén a hamis pénzek számának év elején kezdődött emelkedése megfordult, és jelentős mértékben csökkent.Az év utolsó három hónapjában 1186 darab hamis bankjegy lett kivonva a forgalomból. a hamisítványok számbeli csökkenésében meghatározó szerepe volt az MNB rendőrséggel folytatott eredményes együttműködésének, amelynek köszönhetően októberben felderítésre került a korábbi hónapok emelkedő trendjét meghatározó, a korábbiaknál megtévesztőbb 10 000 forintosokat előállító hamisítói kör.
A csökkenés mellett a kereskedelemben továbbra is figyelmet igényelnek a kisebb számban előforduló, de gyakran megtévesztőnek bizonyuló 20 000 forintos hamisítványok. ez utóbbiak is kiszűrhetők összetett érzékszervi vizsgálatokkal (tapintással, átnézetben, mozgatással), de főként napjaink korszerű pénztári eszközös módszerével, a kombinált uv-a/C lámpás vizsgálattal. A hamisítványok számának csökkenése tükröződik abban is, hogy egymillió darab forgalomban lévő valódi bankjegyre egy év során jutó hamisítványok száma 2010-ben a megelőző évi közel 36-ról 27-re csökkent.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
• A forint hamisítványok sohasem készülnek valódi bankjegypapírra,
• A forinthamisítványok színes fénymásolóval esetleg printerrel vagy síknyomtatással, így felületükön tapintható festékvastagság nem érzékelhető.
A fenti két alapvető szempont figyelembe vételével segédeszköz nélkül is ellenőrizheted:
• a metszetmélynyomtatást meglétét tapintással,
• a fény felé tartva a bankjegyet átnézetben a vízjelet, a biztonsági szálat , és az elő-hátoldali illeszkedőjel pontos illeszkedését,
• a rátekintés szögének változtatásával az optikailag változó tulajdonságú színváltós nyomatot és a holografikus hatású fémcsíkon lévő motívumokat, valamint rejtett képeket.
Hamisítási helyzetünk 2010 végén más országokkal összehasonlítva vegyes képet mutat: a nemzetközi valutákkal való összevetésben kedvező ugyan, de a forinthoz hasonló nemzeti valuták sorában alacsonyabb hamisítási mutatók is előfordulnak.
A hamis valuták előfordulása továbbra sem jelentős, a jegybank szakértői 379 darab különböző valutahamisítványt vizsgáltak a negyedik negyedévben. ezen belül a hamis euróbankjegyek száma 268 darab volt.
A kéteurós a legnépszerűbb a hamisítók körében
A hamisítók a kéteuróst preferálják, tavaly a forgalomból kivont hamis érmék háromnegyede legalábbis ekkora értékű volt - jelentette a BruxInfo.
Tavaly 8 százalékkal nőtt a forgalomból kivont hamis euróérmék száma, míg ugyanis 2009-ben nagyjából 172 ezer darabot kellett bevonni, addig ez a szám 2010-ben elérte a 186 ezret. A Bizottság közlése szerint messze a 2 eurós a legnépszerűbb a hamisítók körében, a visszavont érmék közül ugyanis több mint 130 ezret ez a pénzdarab tett ki. Ami az euróbankjegyeket illeti, az EU-ban tavaly nagyjából 751 ezer hamis bankót vontak ki a forgalomból, legalábbis ez derült ki az Európai Központi Bank adataiból, amely egyébként a bankjegyek hamisítás elleni védelméért felel.