Pénzcentrum • 2010. november 16. 10:26
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,0 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 81,4 százaléka volt 2010 harmadik negyedévének végén. A háztartások nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) 2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,0 százalékát érte el. Így 2002 óta először fordul elő, hogy az állam egy évre visszatekintő költekezését a lakossági megtakarítások fedezni tudják.
Államháztartás - csökkent az államadósság
A pénzügyi számlák ma megjelent előzetes adataiból kiderül, hogy a harmadik negyedévben a GDP 4,6 százaléka volt az államháztartás finanszírozási igénye. Az idén ez a legkisebb adat, de még mindig messze van a (némileg más módszertannal készülő) 3,8 százalékos hiánycéltól. Ugyanakkor az utolsó negyedévben akár többletre is számíthatunk a kormányzat intézkedései révén, így a hiánycél teljesülése biztosítottnak látszik.
Ráadásul az utolsó egy év 5 százalékos finanszírozási igénye épp megegyezik a háztartások nettó megtakarításaival, így nyolc év után először fordul elő, hogy a két szektor együttes egyenlege nem negatív, vagyis összességében nem szorulnak rá a külső finanszírozásra. További kedvező hír, hogy az államadósság is csökkenni tudott, igaz, ebben a devizaadósság árfolyammozgások miatti átértékelődési hatása is segített. A GDP-arányos bruttó államadósság a félévi 83,7 százalékról csökkent a harmadik negyedév végére 81,4 százalékra.
A háztartások 555 milliárdot toltak vissza
A lakosság nem tudta megismételni a második negyedévi, meghökkentően magas magtakarítási teljesítményét. Akkor a GDP 9,6 százalékát tette ki az az összeg, ami a pénzügyi rendszeren keresztül más szektorok finanszírozását szolgálhatta, ezúttal ez csupán 4 százalék lett. Ez észrevehetően, de nem kiugróan magasabb, mint a korábbi negyedévek 3 százalék körüli értéke. 2010 harmadik negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a hitelintézeti értékpapírok, a befektetési jegyek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek a forint- és devizabetétek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A lakosság nettó megtakarításai azonban nem is annyira azért emelkedtek az utóbbi időben, mert a jövedelmekből jelentősen többet tettek volna félre, hanem azért, mert a hitelfelvételi aktivitásuk drasztikusan visszaesett. A devizahitelezés jelzálog-része az időszak közepén megszűnt, de a fogyasztási hitel szegmensben is visszaesett a kereslet, hiszen sokan égették meg magukat az emelkedő törlesztő részlettel. Az MNB által közült számok impresszívek: devizahitel-tranzakciók egyenlege 555 milliárd forintos mínuszt mutat, ez a következő negyedévben a becsléseink szerint 700 milliárd forint fölé is mehet, és ennek környékén stabilizálódhat.
Ennek egyelőre csak egy részét képes ellensúlyozni a forinthitelek fokozatos élénkülése. Az utóbbi egy évben a hiteltranzakciók egyenlege 258 milliárd forintos nettó visszafizetést mutat. A tendenciákat alaposabban figyelve ugyanakkor megállapítható, hogy elképzelhető, néhány negyedéven belül a lakosság újra nettó hitelfelvevő lesz. Ez még ugyan a négy negyedéves gördülő számokon nem látszik, de a harmadik negyedévben az ellentétes irányú forint- és deviza-hitelezési folyamatos egyenlege már "csak" 56 milliárd forintos lakossági hitelvisszafizetést jelez.
Ez a jelenség akár magyarázatot is adhat a várakozásoknál némiképp jobb GDP-adatokra is. Ezek szerint ugyanis a lakossági fogyasztás kedvezőbben alakulhatott a harmadik negyedévben, mint a megelőzőben.
Érdemes még egy érdekességre felhívni a figyelmet. Miközben a július-szeptemberi időszakot a devizahitelesek drámának élhették meg a svájci frank száguldása miatt, eközben a negyedéves frekvenciájú adatokban már nyoma sincs az átértékelődés hitelállomány-duzzasztó hatásának. Sőt, a lakossági devizahitel-állomány ebben a negyedévben az átértékelődés hatására még csökkent is. Hiába járta meg ugyanis a forint a 225-ös szintet is a frankkal szemben, ha az időszak eleji 215 körüli kurzusról 205-re esett szeptember végére az árfolyam. Persze az így "nyert" 285 milliárd forintos állománycsökkenés még mindig eltörpül az előző negyedéves 1000 milliárdos "bukó" mellett.