MTI • 2010. július 2. 13:32
Az OTP Lakástakarékpénztár is támogatja a kormány elképzeléseit a lakástakaréki szabályok módosításairól: ha több áthidaló kölcsönt nyújthatnak, az a likviditásukat nem befolyásolja, de olcsó lakáshitelhez juttathatja az ügyfeleket - reagált a tervezett változásokra az OTP Lakástakarék-pénztár.
A napokban Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár azt mondta: "a lakástakarék-pénztári tőke kihelyezhetőségi plafonját 15-ről 75 százalékra emeljük. A két nagy lakás-takarékpénztárban jelenleg 400 milliárd forint van, vagyis ezzel a változtatással majdnem 300 milliárd forint áramolhatna a piacra".
Felpörgetnék az áthidaló kölcsönöket
A lakás-takarékpénztári törvény szerint a hitel felvételéhez szükséges 4 évnyi takarékosságtól el lehet tekinti, és áthidaló kölcsönt is nyújthat a pénztár. Ennek két válfaja van: az egyiket két év takarékosság után lehet adni, feltéve, hogy a szerződéses összeg negyede már az ügyfél számláján legyen. A másik változat az azonnali áthidaló kölcsön. Jelenleg a kétféle áthidaló kölcsön állománya nem haladhatja meg a pénztár szabad eszközeinek a 20 százalékát, ezen belül az azonnali kölcsön pedig mindössze 5 százalék lehet. Gergely Károly, a Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, hogy tudomása szerint a kormány e kétféle áthidaló hitel arányát emelné fel a szabad eszközök 75 százalékára.
Az OTP Lakástakarék-pénztár közleménye erre úgy reagál, hogy amennyiben a 15 százalékos mérték a pénztár szabad eszközei állományának áthidaló kölcsönbe kihelyezhető maximális arányára vonatkozik - a megfogalmazás nem egyértelmű -, akkor annak emelése hasznos lehet, mivel az olcsó lakáskölcsön iránti igény nagy, a pénztárak likviditása pedig kiemelkedően jó.
Az egész család gyűjthet a lakásra
Az államtitkár az interjúban beszélt arról is, hogy ha a család több lakás-takarékpénztári megtakarítás felhasználásával vásárol lakást, és ezek között kiskorú is van, akkor a lakáscserét ez megnehezíti. A kormány ezért tervezi annak eltörlését, hogy a kiskorú is tulajdonos legyen akkor, ha a saját nevére szóló lakástakarék szerződés is része a vételárnak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az OTP pénztára ismerteti: egy család tagjai több lakás-előtakarékossági szerződést is köthetnek. Tipikusan a kiskorú gyermekekre, mint kedvezményezettre a közeli hozzátartozók - szülők, nagyszülők - kötnek külön szerződéseket. A hatályos törvény alapján kedvezményezett megjelölése esetén a lakáscélú felhasználás a kedvezményezett javára történhet úgy, hogy a kiskorú kedvezményezettnek is tulajdont kell szereznie a család lakásvásárlásakor, vagy tulajdonnal kell rendelkeznie a család ingatlanának felújításakor. Ennek kezelése az elmúlt évek gyakorlata alapján a Ptk., valamint a gyámhatósági jogszabályok miatt nehézkes és nem életszerű. Ezt az anomáliát oldhatná fel a tervezett változtatás.
Előtakarékosság számokban
Egy átlagos pénztártag szerződéses összege 3 millió forint körüli, amely elegendő egy kisebb lakás vásárlásához önerőnek. Gergely Károly úgy vélte, hogy egy jobban kereső személy már 8-9 millió forintos szerződéses összeget is tud vállalni. Amennyiben az állami támogatás 8-ról 10 évre emelkedne, illetve 2 év megtakarítás után a támogatás maximuma nem 72 ezer, hanem 100 ezer forint körül lenne, akkor a megtakarítási összeg elérhetné a 10-12 millió forintot, amelyből már lehet lakást vásárolni. A változástól az elnök-vezérigazgató azt várja, hogy lényegesen többen kötnek lakás-takarékpénztári szerződést. Magyarországon a népesség 12 százalékának van pénztári szerződése, ez az arány Németországban 45, Ausztriában 50, míg Csehországban 55 százalék.