Pénzcentrum • 2010. július 1. 08:00
Július 1-jétől devizahitelre nem lehet bejegyezni Magyarországon jelzálogjogot - jelentette be tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, ugyanakkor a már elindított hitelügyletek és a hitelkiváltások sorsa még kérdéses. Bár az MNB legfrissebb, májusi statisztikáiban szerepelnek még deviza alapú jelzáloghitelek, a fenti bejelentés miatt ez minden bizonnyal jó időre utolsó cikkeink egyike, melyben újonnan kihelyezett deviza alapú jelzáloghitelekről hírt adunk. A statisztikák azt mutatják, a magyarországi jelzáloghitelezés májusban is rossz bőrben volt, s az egyre nagyobb szeletet kihasító forinthitelek nem tudják egyelőre betölteni a devizahitelek mögött hagyott űrt. A bankadó pedig kiszámíthatatlan folyamatokat generálhat a hitelpiacon.
2010.06.30 16:53
Matolcsy: még nincs bankadó-döntés, holnap vége a deviza jelzálog-hitelnek
Az alábbi ábrán látható: több mint egy éve már inkább törleszti a lakosság a devizahitelét, mintsem felvenné. Májusban 27.4 milliárd forint volt az eltérés a törlesztés javára, a teljes hitelállományban pedig 5.5 milliárd forint.
A forinthitelek ugyanakkor egy évvel korábbi formájukat mutatják, ekkor vezette ki a Bajnai-kormány a korábbi lakáshitel-támogatási programot. Tranzakciós alapon számolva most májusban 21.9 milliárddal haladta meg a forintban történő hitelfelvétel a törlesztéseket, és az új jelzáloghitelek területén 88.3%-ra nőtt a forint aránya a teljes kihelyezésen belül az egy hónappal korábbi 69.5 és a két hónappal korábbi 42.3%-hoz képest. Látványos és dinamikus tehát a forinthitelek térnyerése a devizahitelekkel szemben.
A teljes jelzáloghitel-kihelyezés azonban így is rettentően alacsony, továbbra sem vette át a forint a deviza alapú finanszírozás korábbi jelentőségét. Az elmúlt öt évben mindössze egyszer, idén januárban volt olyan alacsony a magyar bankok által újonnan kihelyezett jelzáloghitelek összege, mint májusban. A 31.37 milliárd forintnyi új kihelyezésből 18.3 milliárd forint volt lakáshitel. A forint alapú új lakáshitelek összege ugyan folyamatosan nő az utóbbi néhány hónapban, de ezt normál esetben akár az időjárással is magyarázhatnánk.
A 18.3 milliárd forintnyi új lakáshitelnek 77%-át, 14.1 milliárd forintot vett fel forintban a magyar lakosság, és szembetűnő, hogy a frankhitelek után az euróhitelek is egyre inkább eltűnnek a piacról. Ennek a májusi statisztikákban jórészt valószínűleg a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet első lépcsője a legfőbb oka: az euró alapú lakáshitelek hitel/fedezetérték (LTV) mutatója március 1-je óta nem haladhatja a 60%-ot, szemben a forinthitelek 75%-ával. A frankhitelek maximum 45%-os LTV-mutatója pedig gyakorlatilag eltűntette a frankhitelt a magyar lakáspiacról: csak néhány tíz ügyfél választhatta ezt a megoldást, hisz a teljes frank alapú lakáshitel-kihelyezés mindössze félmilliárd forint volt. A bankok közül utolsóként az AXA is bejelentette: felhagy a frankhitelezéssel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A devizahitelek visszaszorulása ellenére a bankok hitelportfóliójában továbbra is meghatározó szerepet játszanak a devizahitelek, ezen belül is a frankhitelek. A bankok lakáshitel-állományában a frank- és jenhitelek aránya csaknem 58%-os, az euróhiteleké pedig 6%-os. A frank szakadatlan erősödése a forinttal szemben ezért nem csupán egyes frankhitelesek számára jelent megnövekedett terhet, hanem azonban bankok számára is, amelyeknek aközben, hogy folyamatos frankfinanszírozást kell e hitelek mögé tenniük, az árfolyamkockázat miatt megnövekedett nemfizetési aránnyal is szembe kell nézniük. A forint gyengülése miatt ráadásul a banki devizahitel-állomány forintban számított összege is nő.
Nem csupán a devizahitelek állománya, de a devizahitelek kamatelőnye is csak lassan olvad a magyar bankoknál. A forint alapú lakáshitelek átlagos hitelköltsége májusban 10.42% volt, ami az elmúlt hónapok meredek esése ellenére is 4.4 százalékponttal magasabb egy átlagos frankhitel hitelköltségénél. Az euróhitelekkel szembeni hátrány csaknem pontosan 2 százalékos. A bankok közül többen már vonzó kamatozású forinthitelekkel léptek a piacra, ám a devizahitelek folyamatos árfolyamkockázatával szemben ezeknél a magasabb kamatkockázatot és az eurócsatlakozás idejére összpontosuló árfolyamkockázatot is mérlegelik az ügyfelek.
A fogyasztási hitelek körében szintén fennáll a devizahitelek kamatelőnye (tíz százalékpont körüli), ám a forint dominanciája ezek körében még nagyobb, mint a lakáshiteleknél. A kihelyezett fogyasztási hitelek összege közel másfél éve 30 milliárd forint környékén mozog.