Pénzcentrum • 2010. április 8. 11:04
Március 1-jétől jogilag is korlátok közé szorította a kormány a lakossági hitelezést a hitelfedezeti arányok maximálásával, június 11-étől pedig további szigorítás várható. Időközben az MNB jelzáloglevél-vásárlási programot indított, mely elvileg a forinthitelezést serkentheti. Ezek az intézkedések a magyar lakosság februári hitelfelvételi aktivitására még nem lehettek közvetlen hatással, a devizahitelezés mégis vergődik: soha nem volt még akkora a különbség a törlesztések javára a hitelfelvétellel szemben, mint az utolsó téli hónapban - derül ki az MNB statisztikáiból. A lakáshitel-piac némileg aktivizálódott ugyan, ám gyanítható, hogy ebben jelentős szerepe volt a márciusra várt szigorításnak. A 20 milliárd forintnyi új lakáshitel még így is csak a tavaly őszihez hasonlítható, rendkívül alacsony értéknek számít.
Május 5-én kerül megrendezésre a Portfolio.hu Jelzáloghitelezés és Lakásfinanszírozás Magyarországon 2010. c. konferenciája.
Míg az utóbbi időben a hitelbiztosítéki értéknek jellemzően 70%-áig adtak a bankok lakáshitelt, mára ez megváltozott: a forinthiteleknél 75, az euróhiteleknél 60, a svájci frankban denominált hiteleknél 45%-nál húzta meg a plafont a március 1-jén hatályba lépett, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet. Bár pótfedezet bevonásával ezek a korlátok kiküszöbölhetők, június 11-től a jövedelemhez mért banki hitelezhetőségi limit kötelezővé tételével ez csak az ügyfelek töredéke számára lesz járható út. Nem marad más, mint a magas önrész, ami a jelenleg is alacsony lakossági megtakarítási szint (a GDP mindössze 3-4%-a körül mozgó finanszírozási képesség) mellett nem kecsegtet a hitelezés látványos fellendülésével. Februárban 19 milliárd forinttal több devizahitelt törlesztett a lakosság, mint amennyit felvett, a fentiek miatt aligha billen vissza a mérleg a hitelfelvétel javára.
Elviekben a forinthitelnek állna a zászló, ám tíz új jelzáloghitelből hetet még most is devizában folyósítanak a bankok, s a jelzáloghitelek 60%-át kitevő lakáshitelekre is ez az arány a jellemző. A múltra visszatekintve elmondható: a válságot megelőzően fokozatosan nőtt a devizafinanszírozás aránya, azóta azonban alábbhagyott. A tavaly nyári "forinthitel-reneszánsz" mégis csak egy egyszeri eseménynek volt köszönhető: júliusban megszüntette a kormány a forinthitel-támogatási rendszert, így akik élni akartak a kedvezménnyel, ezt megelőzően kapkodtak hitel után. Idén az első félévben ismét egy egyszeri hatás szemtanúi lehetünk: vélhetően sokan kihasználják, hogy március 1-jét illetve június 11-ét megelőzően kevésbé szigorú feltételek mellett jutottak, jutnak hitelhez, különösen devizahitelhez.
Az elmúlt években február hónap mélypontot jelentett a lakáshitelezés szempontjából, ami a lakáspiac szezonalitását figyelembe véve nem meglepő. Az idei év azonban kivételnek számít: a januári 14.4 milliárd forinttal szemben februárban 20.3 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság. Ez egyelőre említett egyszeri hatás miatt nem ad okot bizakodásra, de azért sem, mert a tavaly februáritól is jelentősen elmaradó, az őszi hónapokra jellemző összegről van szó.
Ami a lakáshitelek devizanemenkénti megoszlását illeti, a válság hatására feltámadt euróhitelezés továbbra is viszi a prímet, a lakáshitelek több mint felét euróban vette fel a lakosság. A mindössze két hitelintézetnél elérhető svájci frank alapú hitelnek már lassan egy éve csak 3-4 milliárd forintnyi új kihelyezéssel kell beérnie, szemben a válság előtt nem ritka 60-70 milliárd forintos kihelyezéssel. Ami a forinthitelt illeti, érdekes - bár érthető - módon akkor élte fénypontját, amikor "kivezették": a tavaly június-júliusi 17.8 milliárd forinttal szemben még mindig csak 5.9 milliárdnyit vettek fel az ügyfelek forintban. Kérdéses még, az MNB közelmúltban útjára indított jelzáloglevél-vásárlási programja ad-e lendületet a forinthitelezésnek, egyelőre egy biztos: kis volumenű forintforrást érintő, kezdeti lépésről van szó.
Az alábbi ábrán jól látható a magyar lakáshitel-piac elmúlt években végbement növekedése és e növekedés megtorpanása, de az is, hogy az euróhitel csak az elmúlt egy esztendőben lett slágertermék. Korábban egyéb devizában, túlnyomórészt svájci frankban adósodott el a magyar lakosság, a forint alapú lakáshitelek állománya pedig a hat évvel ezelőtti szinten áll. A forinthitelekkel szembeni eddig legnagyobb érv, a túl magas kamatszint ugyanakkor már egyre gyengébb lábakon áll: az MNB legutóbb történelmi mélypontra, 5.5%-ra csökkentette az alapkamatot, így a bankközi forintforrások a korábbiaknál olcsóbban állnak a bankok rendelkezésére. Ezért is gondolhatta úgy a PSZÁF, hogy vizsgálatot indít a bankoknál annak kiderítésére, megfelelően érvényesítették-e ezt a trendet forinthiteleik kamatában.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Februárban ugyan ismét csökkent a forintban denonimált lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója, már csak minimálisan: 11.95%-ról 11.9%-ra. Bár ez az adat a meglévő hiteleket is magában foglalja, érdemes megjegyezni, hogy még mindig jelentős, csaknem három százalékos a forinthitelek hátránya az euróhitelekkel szemben, nem is beszélve a svájci frankhoz képest számított majdnem 6 százalékos különbségről.
A fogyasztási hitelek a lakáshitelekhez hasonlóan nagyobb népszerűségnek örvendtek februárban, mint az előző hónapban, ám a 28 milliárd forintos kihelyezéssel ez a hónap 2009. hónapjainak sorában még így is a legrosszabb lett volna. Miközben a svájci frank - s újabban az euró - itt is háttérbe szorult, a forinthitelek viszonylagos stabilitást mutatnak.
Összességében a lakossági hitelállomány a hitelfelvételt meghaladó törlesztések hatására februárban 15.6 milliárd forinttal 7881.2 milliárdra csökkent, az állomány kétharmada továbbra is devizahitel.
Ami a betétállományt illeti, drámai változás nem történt, a 7429.4 milliárd forintnyi betétállomány 83%-a forintban denominált. Az éven belül lekötött betéteknél megfigyelhető pénzkivonás döntően az egyre alacsonyabb kamatszint következménye - a lakosság egy része a kockázatosabb befektetési termékek felé fordult, amit a befektetési alapok pénzáramlását mutató legutóbbi BAMOSZ-adatok is jeleznek.
Május 5-én kerül megrendezésre a Portfolio.hu Jelzáloghitelezés és Lakásfinanszírozás Magyarországon 2010. c. konferenciája.