Orosz Márton • 2009. november 14. 04:32
November 16-tól a kétszázas érme végleg felváltja a kétszázas bankjegyet. A bankjeggyel 2009. november 15-én lehet utoljára fizetni, ezután a Magyar Nemzeti Bank végleg bevonja a forgalomból. Aki még hétfőn is talál a pénztárcájában, az se essen kétségbe!
A jól ismert 200-as bankjeggyel 2009. november 15-én lehet utoljára fizetni, ezután a Magyar Nemzeti Bank végleg bevonja a forgalomból. Ez azt jelenti, hogy a papír 200-assal november 16-tól már sehol sem tudunk fizetni.
Miért tűnik el a papír kétszázas?
A papírpénzről érmére váltás hátterében elsősorban a nemzetgazdasági megtakarítás áll. A papír 200-assal jóval gyakrabban fizettünk, mint a nagyobb értékű bankjegyekkel, emiatt sokkal hamarabb el is használódott: élettartama alig két év volt (a nagyobb címletek akár 5-7 évig is bírják), újragyártása pedig rendkívül költséges.
Ugyanakkor az MNB-nek nem titkolt célja, hogy a lakosság hozzászokjon a magasabb értékű érmék használatához. Ez az euróbevezetés után lesz csak igazán fontos, hiszen az unióban rendkívül elterjedt egy- és kéteurós érmék jelenleg 270 és 540 forintot érnek.
Így született a fém kétszázas
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2008. június 23-án döntött úgy, hogy 2009-ben a kétszáz forintos bankjegyet érmével váltja fel.
A tavalyi döntésben szerepelt az is, hogy az új érmén a jegybank olyan jelképet kívánt szerepeltetni, amely a magyar numizmatikai hagyományokba illeszkedve méltó módon képviseli az országot, és amely mögött szakmai és lakossági támogatás áll.
A döntés után a jegybank tovább folytatta a párbeszédet: szakmai és civil szervezeteket vont be a 200-as érme műszaki paraméterei (az érme anyaga, alakja, mérete) kialakításának folyamatába. Ezt követően októberben internetes szavazást indítottak, így a legtöbb szavazatot elnyert érmekép lett az, amelyet jelenleg a kétszázas érmén láthatunk.
A Nemzeti Bank döntése alapján a 200 forintos érme bimetál, azaz két eltérő, kívül sárga, belül ezüstszínű fém ötvözetéből készül. A külső (sárga) gyűrű összetevője: réz 75%, cink 21%, nikkel 4%. Ugyanebből az ötvözetből készülnek 5 és 20 forintosaink is. Az érme átmérője 28,3 mm, súlya 9,0 gramm, peremvastagsága 2,0 mm, peremén a látáskorlátozottak számára a megkülönböztetést megkönnyítő recézés is van. Egy érme előállítása harminckét forintba kerül, ebből huszonkettő az alapanyag, tíz forint a megmunkálás költsége. Május elején kezdődött meg a kétszázas érme tömeges gyártása. A kétféle fémből álló érméből év végéig 71 millió készül.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A 200 forintos érme előlapjának megjelenésével kapcsolatosan több témában készültek látványtervek. A két héten át tartó szavazáson a lakosság tetszését leginkább a Lánchíd (52%) nyerte el, megelőzve a fehér gólyát (18%) és a tavaly átadott Megyeri-hidat (13%).
Mi lesz a megmaradt papírpénzzel?
A Magyar Nemzeti Bank a Pénzcentrumot úgy tájékoztatta: míg 2009 júniusának közepén 48 millió darab kétszázas bankjegy volt forgalomban, addig november első hetében már "csak" 21,6 millió. Ezzel szemben a kétszázas érméből természetesen egyre többet használunk: június végén bő 8 millió darab volt belőle forgalomban, most pedig már közel 58 milliót használunk.
A papír kétszázast november 16-tól törvényes fizetőeszközre cserélni csak a Magyar Nemzeti Bank pénztárában, a postán és egyes bankfiókokban lehet egészen 2029. november 15-ig.
A Magyar Nemzeti Bank a bevont papír kétszázasból mintegy negyven tonna bankjegybrikettet készít, amit - a többi elhasználódott, megrongálódott bankjeggyel együtt - jótékony célra hasznosít. Mivel ezek a "pénztéglák" igen magas fűtőértékkel rendelkeznek, ezért pályázatot írt ki közhasznú ill. kiemelten közhasznú alapítványoknak. Ebben az évben három intézmény került ki nyertesen. A Miskolci Autista Alapítvány, a csurgói kistérségben működő Megoldás Alapítvány és a gyulai Segítő Kezek Idősek Otthona fűthet az idén a megsemmisített papírpénzekkel.
Még mindig hamisítják
Érdekes, hogy a rendőrség még az elmúlt napokban is talált olyan bankjegyhamisítókat, akik kétszázassal próbálkoztak. Két férfi egy XX. kerületi panellakásban állított elő hamis bankókat. A gyanúsítottak nehezen tudták volna letagadni, hogy házilag állítanak elő bankjegyeket, hiszen az akció közben is működött az a nyomtató, amelyiken éppen - rossz minőségű- hamisítványokat készítettek.