HelloVidék • 2026. október 21. 13:15
Nemcsak a halastavakban okozott komoly gondokat az idei aszály: a vízhiány miatt a tógazdaságok egyik fontos vevői köre, a horgászszervezetek is nehezebb helyzetbe kerültek. Az Agrárszektor friss elemzése szerint a 2026-os őszi lehalászási szezonban így egyszerre jelent problémát a termelés és az értékesítés. A MOHOSZ adatai alapján 169 halgazdálkodásra jogosult jelezte, hogy a vízhiány miatt várhatóan nem tudja teljesíteni a halgazdálkodási tervben előírt idei telepítési kötelezettségét.
Az ősz a magyar tógazdaságokban hagyományosan a lehalászás időszaka. Ilyenkor derül ki, hogyan sikerült az adott év, milyen súlyra fejlődött az állomány, és mennyi hal kerülhet piacra. Csakhogy 2026-ban már maga a lehalászás is komoly vízgazdálkodási kérdéssé vált. Az Agrárszektor elemzése szerint a tartós vízhiány miatt több termelő most azt mérlegeli, hogy egyáltalán érdemes-e ősszel leengednie a tavakat, ha nincs biztosíték arra, hogy azok a következő termelési ciklus kezdetére ismét megfelelő mennyiségű vízzel tölthetők fel. Egyes gazdaságok ezért tovább tartják az állományt, mások pedig szivattyúkkal próbálják a lehalászás során felszabaduló vizet saját tórendszerükön belül megőrizni.
Ez azonban egyik megoldás esetében sem ingyenes. A tovább tartott ponty növekedési üteme már mérséklődik, miközben a gyomhalak elszaporodásának kockázata is nőhet. A víz átemelése pedig plusz energia- és üzemeltetési költséget jelent.
A horgászvizeken is komoly a baj
A probléma másik oldala, hogy nemcsak a haltermelő gazdaságokban fogyott el a víz. A MOHOSZ nyári felmérése szerint a szervezet és tagszervezetei által kezelt 954 állóvíz típusú halgazdálkodási vízterület összesen 91,2 ezer hektárt tesz ki. A felmérés során 424 vízterületről, mintegy 24,5 ezer hektárról érkeztek adatok, és a vizsgált vizek többségét valamilyen mértékben érintette a vízhiány.
A helyzet több helyen súlyossá vált: a vizsgált vízterületek 19,4 százalékán, összesen 82 vízen fordult elő halpusztulás, amelynek során 39,5 tonna hal pusztult el. További 22 vízterületről 11,7 tonna halat sikerült más, befogadásra alkalmas vízterületre áttelepíteni. A vízhiány pedig a haltermelők számára azért is különösen fájdalmas, mert éppen az egyik legfontosabb piacuk szűkülhet be.
169 vízen nem tudják teljesíteni a telepítést
A MOHOSZ adatai szerint 169 halgazdálkodásra jogosult jelezte, hogy a vízhiány miatt várhatóan nem tudja teljesíteni a 2026-os halgazdálkodási tervben előírt telepítési kötelezettségét. Ez a tógazdaságoknak komoly probléma, hiszen a horgászvizek haltelepítése az egyik meghatározó értékesítési csatornájuk. Az ősz ebből a szempontból különösen fontos időszak: az elmúlt években az éves telepítések jelentős része szeptember és december között történt.
A MOHOSZ saját összesítése szerint 2024-ben a horgászszervezetek 4030 tonna halat telepítettek, 2023-ban pedig 5444 tonnát. A ponty mindkét évben meghatározó részt képviselt a telepítésekben: 2024-ben 3656 tonna, 2023-ban pedig 4920 tonna ponty került a vizekbe. Vagyis ha a vízhiány miatt egy horgászvíz nem tud halat fogadni, annak hatása nem áll meg a tónál: végiggyűrűzik a teljes termelési és értékesítési láncon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A haltermelőknek most új piacokat is keresniük kell
Az Agrárszektor elemzése szerint a helyzetet valamelyest enyhítheti, hogy a környező országokban is komoly problémákat okozott az aszály. Ez bizonyos esetekben növelheti a magyar hal iránti külpiaci keresletet, miközben a hazai horgászati célú telepítések visszaeshetnek. Az export azonban nem jelent automatikus menekülőutat. Az élő hal szállításának költsége, a megfelelő méretű és korosztályú állomány rendelkezésre állása, a célpiaci árak és a logisztika mind meghatározza, hogy egy adott tételt megéri-e külföldön értékesíteni.
A magyar tógazdaságok számára ezért 2026 egyik legfontosabb tanulsága az lehet, hogy a vízbiztonság mellett az értékesítési piacok több lábra állítása is egyre fontosabbá válik.
A MOHOSZ közben maga is külön támogatási konstrukciókkal segíti a vízhiány és a halpusztulások miatt bajba került horgászszervezeteket. A 2026-os pályázati kiírás szerint például halpusztulás esetén a kárelhárítással kapcsolatos igazolt költségek alapján támogatott haltelepítés is tervezhető, legfeljebb 2,5 millió forintos támogatási összegig.