HelloVidék • 2026. január 19. 16:15
Magyarország legnagyobb sísáncát Mátraháza közelében, a Kékesről lejövő sípálya mellett építették, de mára kevesen tudják, hogy egyáltalán létezett. Az Urbex-fotók tanúsága szerint a sánc rozsdás acélgerendái között ma fák nőttek, a lépcsők és járófelületek omladoznak – pedig 30-40 évvel ezelőtt még ez a hely a sportág hazai fellegvára volt.
A mátraházi síugrósánc egykor több ezer nézőt vonzott nemzetközi versenyekre, ma pedig elhagyatottan, csendben őrzi a magyar téli sport egyik elfeledett korszakát. Több mint harminc éve nem ugrott róla senki, pedig egykor még világcsúcstartó és világbajnok is versenyzett itt, és Európa-kupák otthona is volt.
A 70 méter hosszú acélóriás 1969-ben készült el, és komoly reményeket fűztek hozzá: nemcsak hazai edzőközpontnak, hanem nemzetközi versenyek helyszínének is szánták. A hegyoldal természetes lelátóként szolgált, és beszámolók szerint alkalmanként több ezer néző követte az ugrásokat. Itt zajlottak a Dózsa Tibor-emlékversenyek is, és 1972-ben Gellér László 86,5 méteres ugrása az egyik legismertebb hazai rekord született - írta a Beon.hu.
A sporthelyszín története azonban jóval korábbra nyúlik vissza. Már a két világháború között a Mátra a hazai síélet központja volt, és a Mátra Egylet kezdeményezésére már az 1930-as évek elején épült itt síugrósánc, amely országos jelentőségű versenyhelyszínné vált. Ezt a mostani pályát 1969-ben adták át. Akkoriban elég nagy pénznek számító hárommillió forintból építették fel a fémszerkezetű tornyot, amihez a nekifutó részt is állványokon alakították ki.
A mátraházi sánc az országos bajnokság állandó helyszínévé is vált, ma már szinte hihetetlennek tűnik, de 30-50 ugró küzdött a bajnoki címért - több ezren a helyszínen nézték a versengést. Akkoriban hat-nyolc egyesület is működött Magyarországon: Budapesten a MOM-nak, a Újpesti Dózsának és a Budapest Honvédnak is voltak ugrói, Kőszegen, Gyöngyösön és Sopronban is voltak síugrással foglakozó klubok. A Normafán pedig egy modern, műanyag borítású sánc épült, ami a harmadik ilyen volt Európában.
A fénykor azonban nem tartott sokáig. A hó egyre kiszámíthatatlanabbá vált, a fenntartási költségek növekedtek, és a létesítmény korszerűsítése elmaradt. A sáncon visszatérő probléma volt, hogy nem volt rajta elég hó. Az Index korábbi cikke szerint hol kosárral, hol 40-60 kilós vödrökkel, hol kukákba töltve vitték fel a lépcsőkön a havat, majd terítették el, ez több száz fordulót jelentett. Később aztán gépesítettek a módszeren.
A sánc utolsó nagy korszaka az 1980-as évek végére tehető, amikor Mátraházán Európa-kupákat is rendeztek. Az utolsó ilyen versenyt 1989-ben tartották.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Bár időnként felmerül az ötlet, hogy újraindítsák a síugrást Mátraházán, a szakértők szerint ez ma már értelmetlen lenne: a létesítmény fenntartása gyakorlatilag lehetetlen, és legfeljebb egy városi, műanyag borítású sáncban lehetne gondolkodni. Így a mátraházi sánc ma már csak egy rozsdásodó emlékmű azok számára, akik emlékeznek egykoron a versenyek izgalmaira. A turisták sokáig láthatják majd, hiszen az elbontása annyira költséges lenne, hogy valószínűleg senki nem nyúl hozzá.
A hely mára az urbex fotósok kedvelt célpontja, de fontos hangsúlyozni, hogy a szerkezet balesetveszélyes, bejárása fokozott óvatosságot igényel.
Címlapkép: Fortepan (Mátraháza, síugró sánc 1985-ben, Fotó adományozó: Urbán Tamás)