HelloVidék • 2025. december 30. 16:15
A Balaton déli partján az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatóak téli halpusztulások a kikötők környékén. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint ezek az események nem elszigetelt, lokális problémák, hanem a tó egészének ökológiai működését érintő, rendszerszintű jelenség következményei.
A Balaton déli partján létesített, bővített vagy átalakított kikötők mindegyikénél hasonló ökológiai kockázatok jelentkeznek, különösen ott, ahol nagy kiterjedésű, mélyített és erősen védett öblözetek jöttek létre. A jelenség tehát nem köthető egyetlen beruházáshoz - írta Facebook-bejegyzésében Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Ahogy közölték, a klímaváltozás miatt a Balaton telei egyre gyakrabban jégmentesek, miközben a tó továbbra is sekély és szélnek kitett. Ez a körülmény a nyílt vízen télen is erős hullámzást és folyamatos vízmozgást eredményez, ami a halak számára jelentős energiafelhasználással jár. A halak ezért a téli időszakban menedékhelyet keresnek, amelyet a déli parton létesített, védett kikötőmedencék kínálnak.
Oxigénhiányos állapot kialakulásának kockázata
A zárt, gyenge átkeveredésű kikötőmedencékben a halak nagy sűrűsége, az üledék oxigénfogyasztása és az algák téli alacsony oxigéntermelése együttesen oxigénhiányt idézhet elő. Ilyen körülmények között rövid idő alatt tömeges halpusztulás alakulhat ki, akár külső zavarás nélkül is.
Északi és déli part közötti különbségek
Az északi parton a mélyebb víz és a part menti morfológia lehetővé teszi az „átfolyós” kikötők kialakítását, míg a déli part sekély vízviszonyai miatt jellemzően zárt, mélyített medencék jönnek létre. Ezek előhelyi csapdaként működnek a halak számára. Kivételt jelentenek azok a déli parti kikötők, ahol jelentős vízbetorkolás biztosítja az átöblítést, például Balatonmáriafürdő, ahol nincs ilyen kockázat.
Őshonos, kulcsfontosságú halfajok érintettsége
A téli halpusztulás elsősorban a Balaton őshonos halfajait érinti, például a dévérkeszeget, karikakeszeget, bodorkát, küszt és süllőt. Ezek a fajok:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- alapvető szerepet játszanak a tó táplálékhálózatában
- hozzájárulnak az ökoszisztéma stabilitásához
- meghatározóak a halgazdálkodás és a horgászat szempontjából
- Ezért a probléma nem csupán gazdasági, hanem ökológiai kérdés is, amely a Balaton működését érinti.
A kárókatonák szerepe
A HUN-REN kutatóintézet szerint a kárókatonák jelenléte nem az elsődleges ok, hanem a halak tömörülését erősítő tényező. A beszorult rajokban a madarak vadászata tovább növeli az oxigénhiányos állapotot, de a hosszú távú megoldás a kikötők átjárhatóságának és vízáramlásának javítása.
A szakemberek szerint a Balaton természetes vízszint-ingadozása nem áll közvetlen kapcsolatban a jelenséggel. A téli halpusztulás inkább a klímaváltozás és az emberi partbeépítés (kikötőépítés) együttes hatásából ered. Rövid távú intézkedések, mint a levegőztetés vagy a kárókatonák riasztása, csak tüneti megoldások. A tartós megoldás szakmailag megalapozott kikötőtervezést igényel, amely figyelembe veszi:
- a klímaváltozás hatásait
- a kikötők geometriai és hidraulikai sajátosságait
- a halállomány viselkedését
- a Balaton egészének ökológiai működését.
A Balaton déli partján tapasztalt téli halpusztulások tehát nem elszigetelt jelenségek, hanem komoly ökológiai kockázat jelei.