HelloVidék • 2025. július 3. 08:50
Magyarország komoly vízügyi válságba került, és a kilátások egyre borúsabbak – erről beszélt Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Az egyetemi tanár szerint az országban egyszerre van jelen meteorológiai és hidrológiai aszály, a vízforrásaink pedig nem képesek pótolni a hiányzó csapadékot, különösen a nagy tavak, mint a Balaton és a Velencei-tó esetében.
„Rövid visszatérési idővel jelentkeznek a tartósan aszályos helyzetek, ráadásul nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is, ami azt jelenti, hogy a tavainkban, vízfolyásainkban is kis vízhozamok tapasztalhatók” – hangsúlyozta Bíró Tibor az az InfoRádiónak.
A szakember szerint a problémák gyökere egyértelműen az éghajlatváltozásban keresendő. Magyarországon az elmúlt hat-hét évben szinte folyamatos volt az aszályhelyzet, a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabb, a hőmérséklet pedig tartósan emelkedik. Ez a kombináció súlyos következményekkel jár a talajnedvességre, a mezőgazdaságra és a felszín alatti vízkészletekre is.
„Az éghajlatváltozás, az emelkedő hőmérséklet, a növekvő párolgás, illetve a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás különböző kombinációja okozza ezt a helyzetet, és fel kell készülnünk, hogy a jövőben is erre kell számítani” – figyelmeztetett Bíró.
A mezőgazdaság különösen érzékenyen reagál a szárazságra. Míg az őszi gabonák még viszonylag ellenállók, a kukoricahidridek már komoly veszteségeket szenvednek el a hőstressz és a vízhiány miatt. „A következő egy-két évtizedben olyan hibrideket kell elkezdeni termeszteni, amelyek lényegesen jobb aszálytűrő képességgel rendelkeznek” – mondta az egyetemi tanár.
A Tisza „kiszívja” az Alföld vízkészletét
A Homokhátság és az Alföld vízhiányos területein a helyzetet tovább súlyosbítja a Tisza folyamatosan alacsony vízállása. Bíró szerint ez évente mintegy 250 millió köbméter talajvizet von el a környező térségekből.
„Ha a Tisza vízszintje alacsonyabb, mint a környező terület talajvízszintje, akkor természetesen leszívja a talajvizet” – magyarázta Bíró.
A vízmegtartó képesség javítását szerinte az árvízi vízkészletek jobb kihasználása segíthetné, de az utóbbi években ezek is egyre kisebbek és ritkábbak. A gravitációs vízkivezetés lehetősége is csökkent, mert a kisebb árhullámok nem érik el a szükséges szintet.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Balaton és Velencei-tó: súlyos ökológiai kockázat
A hazai nagy tavak állapota különösen aggasztó. A Balaton és a Velencei-tó is történelmileg többször kiszáradt már, de most ezek fenntarthatóságát új tényezők veszélyeztetik. A vízgyűjtő területük arányaiban kicsi, így érzékenyek a csapadékhiányra, a párolgás pedig fokozza a vízveszteséget.
„Beavatkozni nagyon nehéz, mert többször volt szó akár a Balaton, akár a Velencei-tó esetében arról, hogy más vízrendszerből táplálják, de annak az ásványi összetétele teljesen más, és valószínűleg a tavak ökológiáját is megváltoztatná” – mondta Bíró.
Az emelkedő vízhőmérséklet ráadásul biológiai szinten is veszélyt jelent. Ha a víz eléri a 30–32 Celsius-fokot, olyan fehérjék is denaturálódhatnak, amelyek kulcsszerepet játszanak az élő rendszerek működésében. Ez oxigénhiányhoz és ökológiai összeomláshoz vezethet. Bíró Tibor szerint a tartós vízhiány Magyarország egyik legsúlyosabb nemzeti problémája, amely nemcsak az élhetőséget, hanem a gazdaságot is alapvetően befolyásolja.
„A víz stratégiai elem. Számos életterületen esszenciális, az ország gazdasági teljesítőképességét is jelentősen befolyásolja, az életfeltételünket befolyásolja, úgyhogy ennek a hiánya mindenkit érint” – figyelmeztetett. A professzor szerint sürgős szakpolitikai, mérnöki és társadalmi alkalmazkodásra van szükség, hogy Magyarország hosszú távon kezelni tudja a vízügyi kihívásokat.